Futamidőtől függően az egymillió forintnak nagyjából megfelelő négyezer euróra 4,50-6,00 százalék, hatezer dollárra 2,60-3,45 százalék, háromezer angol fontra 3,80-4,90 százalék, hatezer svájci frankra 0,30-2,90 százalék kamat érhető el legfeljebb a bankoknál. Így a legmagasabb devizakamatok 2,90 százalék és 6,00 százalék között mozognak.
Mivel a forintbetétekre akár 12 százalék kamat is kapható, ezért egy devizabetétnek 6-9 százalék kamatkülönbséget, 0,4 százalék körüli számlahasználati költséget és legalább 0,6 százalék váltási költséget kell ellensúlyoznia. Ez azt jelenti, hogy a devizabetétesek csak akkor járnak jobban a forintban takarékoskodóknál, ha devizájuk legalább 7-10 százalékot erősödik a forinthoz képest. Így annak érdemes devizában takarékoskodnia, aki arra számít, hogy egy éven belül az euró árfolyama 305 forint, a dolláré 240 forint, az angol fonté 340 forint a svájci franké 320 forint fölé emelkedik.
Sokszor fizetett jobban az árfolyamnyereség
A rendszerváltoztatás körüli mintegy tíz évben, 1985 és 1995 között rendre a devizában takarékoskodók jártak jobban a forintban gyűjtögetőkhöz képest. A forint sorozatos leértékelései miatt ugyanis az árfolyamnyereség többet hozott nekik, mint a forintbetétekre járó, egy ideig még 36 százalékot is elérő, ám adózás után már csak 30 százalékot kitevő kamat.
A Bokros-csomag 1995-ös bevezetése után viszont 11 évig folyamatosan magasabb volt a forintbetétek hozama a devizabetétekénél. A nemzeti valuta árfolyama ugyanis évekig javult a német márkával, majd az euróval szemben, ráadásul a forintbetétek kamatai jóval magasabbak voltak a devizabetétekénél.
Ez a folyamat 2006 nyarán megtört. Akkor az euró árfolyama 250 forint környékéről hirtelen 280 forint fölé emelkedett. A forint árfolyamának ingadozóvá válása, különösen hirtelen gyengülése érezhetően csökkentette a nemzeti valuta stabilitásába vetett bizalmat, és ismét megnövelte a devizabetétek népszerűségét. Utána sokáig újra forintban volt érdemes takarékoskodni. Az utóbbi hónapokban a pénzügyi válság nyomán gyengülő forint miatt ismét a devizabetétesek jártak jobban.
Akciós betétek húzzák fel a csúcskamatokat
Az [origo] tavaly április elején is összegyűjtötte, mekkora kamatokat adtak a devizabetétekre a bankok. Akkor a forintbetétekre 8-10 százalék, a devizabetétekre pedig 2,3-4,8 százalék kamat járt.
Az elérhető legnagyobb kamatok változása devizánként
2008. április 7-én és 2009. január 20-án
Futamidő | Euró | Amerikai dollár | Angol font | Svájci frank | ||||
régi | új | régi | új | régi | új | régi | új | |
(%) | (%) | (%) | (%) | (%) | (%) | (%) | (%) | |
Látra | n.a. | 1,50 | n.a. | 1,50 | n.a. | 1,00 | - | 0,50 |
1 hó | 3,29 | 4,50 | 2,30 | 2,60 | 4,20 | 4,30 | 2,39 | 2,80 |
2 hó | 4,00 | 4,50 | 2,50 | 2,70 | 4,40 | 4,40 | 2,30 | 2,90 |
3 hó | 4,10 | 5,50 | 2,60 | 3,45 | 4,40 | 4,50 | 2,75 | 3,00 |
4 hó | n.a. | 4,44 | n.a. | 2,50 | n.a. | 3,50 | - | 0,30 |
6 hó | 4,20 | 6,00 | 2,45 | 3,45 | 4,50 | 4,70 | 2,68 | 2,47 |
9 hó | 3,90 | 3,75 | 2,30 | 2,76 | 4,50 | 3,80 | 2,30 | 1,78 |
12hó | 4,20 | 5,30 | 2,50 | 3,06 | 4,80 | 4,90 | 2,95 | 2,07 |
Csúcs | 4,20 | 6,00 | 2,60 | 3,45 | 4,20 | 4,90 | 2,95 | 2,90 |
Forrás: bankok
Az akkori kamatszint az euró és a amerikai dollár esetében átlagosan csak 1 százalékkal alacsonyabb a jelenleginél, az angol font és a svájci frank esetében pedig azonos, vagy még valamivel magasabb is a mostaninál. A jelenleg kínált, többnyire 3 és 6 hónapos futamidejű akciós betétek miatt azonban az elérhető legmagasabb kamatok most 1-1,8 százalékkal magasabbak.
Az akkori és mostani árfolyamok és kamatkülönbözetek alapján azok jártak jól, akik akkor a devizabetéteket választották. Ehhez az kellet, hogy az euró árfolyama 280 forint, a dolláré 180 forint, az angol fonté 350 forint a svájci franké 180 forint fölé emelkedjen. Ezek az árfolyamok azonban a pénzügyi válság nélkül aligha valósultak volna meg.