A Kreml többpólusú gazdasági rendet akar

Oroszország új nemzetközi "szupervalutát", regionális pénzügyi központok kialakítását, a legfelső szintű cégvezetők javadalmazásának és a tőzsdei spekulánsoknak az ellenőrzését szándékozik egyebek között javasolni a Húszak (G20) április elején Londonban tartandó csúcsértekezletén.

A válság híreit itt olvashatja!

A globális válságból való kilábalást célzó javaslatok összefoglalása - amely a Kreml honlapján olvasható - rámutat: a gazdasági válság a kialakult pénzügyi rendszer összeomlásának következménye. Ez indokolja, hogy az elavult, egypólusú világgazdasági rendszer helyébe olyan rendszer lépjen, amely néhány nagy központ együttműködésén alapulna.

A világ államainak többsége nemzetközi tartalékait külföldi valutákban tartja, és mindenki biztos akar lenni azok megbízhatóságában. E valuták kibocsátóinak is érdeke, hogy pénzük bizalmat élvezzen és keresett legyen. Ezért a kibocsátó országoknak nyíltaknak kell lenniük, és kötelezettséget kell vállalniuk, hogy követik a makrogazdaság és a pénzügyi fegyelem nemzetközi szabályait.

Mindezek alapján Moszkva javasolja, hogy nemzetközi normákat kell kidolgozni és elfogadni a makrogazdasági és költségvetési politikára, és ezek betartását kötelezővé kell tenni a vezető gazdaságok számára.

A Húszak államaiban a belső kereslet élénkítésére hozott intézkedések a válságban szükségesek, de ezeket végrehajtani úgy kell, hogy ne kerüljenek ellentmondásba a csekély inflációval, a költségvetési hiány és az államadósság elfogadható szintjével. Meg kell teremteni a pénzügyi piaci spekulatív ügyletek visszafogását célzó fellépés egyeztetésének lehetőségét.

Az orosz elképzelés szerint a nem tisztességesen dolgozó, vagy cégüket csődbe juttató vezetők és tulajdonosok adatait nyilvánosan kell kezelni mind a pénzügyi, mind a termelő ágazatban. Egységesíteni kell a piacra lépés és az onnan való távozás, az ott folytatott tevékenység és az információadás elveit, és javítani kell a szabályozás mai szétszabdaltságán és nehézkességén. A fedezeti alapok ellenőrzését erősíteni kell.

Moszkva felszólít a nemzetközi pénzügyi- és valutarendszer reformjára, és ennek érdekében javasolja, hogy a Nemzetközi Valutaalap szakértői végezzenek kutatásokat a következő témákban: a tartalék valutaként használt valuták listájának bővítése; új, nemzetközi pénzintézetek által kibocsátandó, nemzetek feletti, tartalékképző valuta megteremtése; lehetővé és szükségessé kell tenni olyan intézkedéseket, amelyek nyomán a nemzetközi közösség szupervalutának ismerheti el az IMF által használt mértékegységet, az SDR-t.

Az orosz vezetés szerint a Nemzetközi Valutaalap szerepe és megbízatása felülvizsgálatra szorul, összhangba kellene hozni az új nemzetközi pénzügyi-valutáris rendszerrel, amely várhatóan kialakul a mostani válság nyomán kialakul. Az IMF forrásait jelentősen meg kell növelni, és véget kell vetni a szavazatok és kvóták újraelosztásának a felzárkózó gazdaságú és fejlődő országok javára, ugyanakkor regionális alapokat kellene létrehozni az érdekeltek hozzájárulásával is.

Feltétlenül meg kell őrizni a többségükben a válság áldozataivá váló, fejlődő országok támogatását, de a lakosság legszegényebb és legsérülékenyebb rétegeinek segítésére, a növekedés alapjait megteremtő infrastrukturális beruházások finanszírozására kell összpontosítani. A lakosság pénzügyi képzettségének fejlesztésére a nemzeti mellett nemzetközi alapon is programokat kell kidolgozni és beindítani. A válságból való kilábalás idején hiány jelentkezhet energiahordozókból, ha visszaesnek az e területen eszközölt beruházások, és ez végül az árak ellenőrizhetetlen felszökéséhez vezethet, figyelmeztet végül Oroszország.