Nehéz lesz felzárkóznunk Kelet-Európához

Meglehetősen borúsan látják a magyar gazdaság jövőjét a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) keddi konferenciáján felszólalt előadók. Szavaik alapján Magyarország tartósan leszakadt a kelet-európai országoktól, és kérdéses, hogy mikorra tudja beérni őket.

Magyarország ma 3-4 százalékkal magasabb kamatokkal kaphat hitelt, mint Kelet-Európa többi országa. Ez jelentősen megnehezíti a gazdaság egyensúly közelében tartását és a növekedését is - mondta Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója az MGYOSZ konferenciáján. Szerinte ez a különbség a többi országénál jóval magasabb adósságállomány miatt van, és csak annak jelentős csökkentése után szűnik meg.

Hamecz István úgy véli, az ország adóssága tíz év alatt csökkenthető olyan szintre, hogy ismét a környező államokéhoz hasonló feltételekkel kaphassunk hiteleket. Ennek két módja van: erős gazdaságösztönzéssel párosuló kisebb költségvetési kiigazítás, illetve jelentőseebb kiigazítás mellett a gazdasági növekedés mérsékeltebb serkentése. Mindkettő végrehajtásához hiteles politikára és politikusokra van szükség.

Heim: Kegyelemkenyér az IMF-hitel

Nem kell tíz évig várnunk, előbb csődbe juthatunk - vélekedett Heim Péter, az Aegon Alapkezelő vezérigazgatója. Szerinte az IMF-hitel csak "kegyelemkenyér" volt, és rövid idő alatt 6,8 százalékról 15-re nőhet a magyar adósság után fizetendő kamatfelár. Emlékeztetett arra, hogy egyes ázsiai országokban hasonló válság során 9-38 százalékos kamatfelár alakult ki.

Heim Péter szerint az ország gazdasági és pénzügyi állapota alapján legkorábban 2010-ben tud belépni az ERM-II árfolyammechanizmusba, és legjobb esetben is csak 2017-ben vezetheti be az eurót. Jelenleg pedig a depresszió és az infláció felpörgetése között választhatunk.

Kijelentette, ebben a helyzetben nem megengedhető 600 milliárd forintot ártámogatásra, 350 milliárd forintot gyógyszertámogatásra költeni, valamint a gázártámogatást sincs értelme fenntartani. Szerinte 800 milliárd forinttal kellene csökkenteni az államháztartás hiányát, 1000 milliárd forintos állami keresletet kellene generálni - és ehhez 1800 milliárd forinttal csökkenteni a költségvetés kiadásait.

Garancia kellene a kkv-k hiteleire

Az Aegon szakembere fontosnak tartja a bankrendszer támogatását is. A jelenlegi hitelszűke ugyanis tömeges csődöket okozhat a kisvállalkozások körében. Ha azok nem tudják viszafizetni hiteleiket, az tőkehiányt okozhat a bankoknál, ezért fontosnak tartja, hogy az állam minél nagyobb arányban vállaljon garanciát a kkv-k hiteleire, amivel a cégeket és a bankokat is megszabadíthatja ettől a problémától.

"Nem kell összeszarni magunkat azért, mert csak 10-15 év alatt tudjuk megoldani az utóbbi fél évben felgyülemlett problémákat" - mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke. Az adósságnövekedés ugyanis nemcsak Magyarország, hanem a világ problémája, ezért annak következményei az egész világot sújtják a szakember szerint. Ezért a megoldásokat is globális szinten kell keresni.

Vértes András úgy véli, 2000 és 2006 között hibás gazdaságpolitikát folytatott az ország, azóta azonban helyes irányt követ. Úgy véli, nemcsak országos szinten, hanem regionálisan és globálisan kell fellépni a problémák ellen. A GKI elnöke Heim Péterrel szemben nem tartja leépíthetőnek a gyógyszertámogatást, és kételkedik abban is, hogy egymillió embert ismét a munka világába lehetne vezetni.