Az ötszázalékos áfaemelés hatása akkor sem érhető igazán tetten, ha az árakat az előző hónaphoz, azaz idén augusztushoz viszonyítjuk: ekkor ugyanis 0,1 százalékos árcsökkenés (defláció) mérhető. Igaz, a csökkenés üteme lassuló, augusztusban az előző hónaphoz képest még 0,3 százalékkal csökkentek az árak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint.
A piac, pontosabban az elemzők átlagosan 5,2-5,3 százalékos éves inflációt vártak, amihez képest a mostani 4,9 százalékos adat kedvezőnek mondható. Akadt egyébként olyan szakértő, aki 5,7, de volt olyan is, aki 4,7 százalékot várt.
A Barclays eltalálta a pontos értéket
A Reuters elemzői konszenzusa 5,3 százalékos mediánértéket (középértéket) valószínűsített korábban. Ezzel szemben az MTI 5,2 százalékról ír, elsősorban londoni elemzők vártak 5 százalék feletti inflációt, így a Goldman Sachs és a JP Morgan is 5,2 százalékra számított.
Ezzel szemben a Barclays Capital befektetési csoport 4,9 százalékra lassuló éves inflációt várt szeptemberre, azzal az indokkal, hogy a gyenge kereslet korlátozza az áfaemelés inflációs átszűrődését, és ez nagy valószínűséggel a dezinfláció folytatódását eredményezi.
A Barclays Capital londoni elemzői szerint - akiket az MTI idéz - ennek alapján az MNB-alapkamat már 2010 első negyedévére 5 százalékig csökkenhet, és legalább a harmadik negyedév végéig ezen a szinten marad.
Az első kilenc hónapban az árak 3,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Szeptemberben a 12 havi maginfláció 5,1 százalék, a havi 0,1 százalék volt. Augusztusban a fogyasztói árak 0,3 százalékkal csökkentek a megelőző hónaphoz képest, míg az egy évvel korábbit 5 százalékkal haladták meg. Egy hónap alatt - 2009 augusztusához viszonyítva - az élelmiszerek árai 0,6 százalékkal csökkentek a KSH szerint.
Drágult az étkeztetés
Elsősorban az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 7,1 százalékos árcsökkenése okozta ezt. Ehhez képest feltűnő, hogy nőtt az óvodai, bölcsődei étkeztetés (1,7 százalék), a szalámi, a szárazkolbász, a sonka (1,4 százalék) és a sertészsír (1,3 százalék) ára. Árcsökkenés volt megfigyelhető az étolaj (2,2 százalék), a rizs, hántolmányok (1,7 százalék) és a sertéshús (1,2 százalék) esetében.
A legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek drágultak (2,9 százalék) a szezonváltás következtében. A szeszes italok, dohányáruk (1,0 százalék), valamint a tartós fogyasztási cikkek és a háztartási energia (0,7-0,7 százalék) esetében áremelkedés volt megfigyelhető.
Az egyéb cikkek körében 0,1 százalékos árcsökkenés következett be, ezen belül a járműüzemanyagok ára 1,0% százalékkal csökkent.
Jóval olcsóbb lett az üdülés
A szolgáltatások árai az átlaghoz képest nagyobb mértékben csökkentek (1,1 százalék), ezen belül az üdülési szolgáltatások árai átlagosan 11,1 százalékkal lettek olcsóbbak.
A pénzügyi tárca értékel Áttekinti a Pénzügyminisztérium, hogy a kedvező szeptemberi inflációs adat után változtasson-e 4,5 százalékos idei, átlagos, éves inflációs előrejelzésén, bár a tárca államtitkára, Katona Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a negyedik negyedévi bázis alacsony volt. Hangsúlyozta: a következő hetekben, hónapokban megjelenő adatokból látszik majd, hogy mikor érte el mélypontját a gazdasági válság Magyarországon. Hozzátette: remélI, hogy ez a harmadik negyedévben megtörtént. Az ipari termelési adatok ugyan még nem kedvezőek, de az optimizmust támogató számok közé sorolta a várakozásoktól elmaradó infláción túl a külkereskedelmi termékforgalom többletét. |
Tizenkét hónap alatt, 2008 szeptemberéhez viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 3,0 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen drágult a sertészsír (20,5), a tojás (11,1), a párizsi, kolbász (10), valamint a szalámi, szárazkolbász, sonka 8,8 százalékkal.
Árcsökkenés következett be az étolajnál (19,2 százalék), a sajt (12,5 százalék), a tej (9,1 százalék) és a liszt (8,8 százalék) esetében.
Év végéig még lehet növekedés
A visszafogott kereslet vélhetően az év további részében is mérsékli majd a pénzromlás ütemét, bár annak mértéke - az előző év végi alacsony üzemanyagárak bázishatása miatt - 2009 végéig növekedni fog. Várhatóan így sem éri el a 6 százalékot - írta kommentárjában Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
Barcza György, a K&H vezető makroelemzője az [origo]-nak elmondta, a mostani adatok azt mutatják, hogy az áfaemelés nem növelte az inflációt, hanem árcsökkenéshez, dezinflációhoz vezetett.
A szlovák példa
Ennek a paradox jelenségnek az oka hasonló lehet Barcza szerint, mint ami Szlovákiában a 2004-es egységes, 19 százalékos áfa bevezetésekor volt. Akkor ugyanis azt tapasztalták északi szomszédunknál, hogy a szigorú jövedelempolitikával párosuló intézkedés visszafogta a keresletet, így az áfarendezés miatt dráguló élelmiszerekből csak kevesebbet tudtak venni az emberek. A kisebb kereslet viszont az árversenyt növelte, és hozzájárult az árak csökkenéséhez.
Most Magyarországon is szigorú jövedelempolitikával párosult az áfaemelés, hiszen a bérek nem nőnek idén. Így ugyanannyi pénzből az emelt áfa miatt dráguló élelmiszerekből nem tudnak még ugyanannyit sem venni mennyiségben a vásárlók. Ez óhatatlanul az árak csökkenéséhez vezetett nálunk is.