Így államosították a magánnyugdíjpénztárakat - kronológia

Kilenc hónappal ezelőtt indult el a magánnyugdíjpénztárak államosításának folyamata. A törvénymódosítást hamar elfogadta a kétharmados parlamenti többség, és idén nyáron már a megtakarításaik után járó reálhozamot is felvehetik a pénztárakból kilépő tagok. Az Alkotmánybírósághoz több beadvány is érkezett az ügyben, de először csak arról tárgyaltak, hogy vizsgálhatják-e az ügyet.

Orbán Viktor tavaly októberben, a kormány második akciótervének ismertetésekor jelentette be először, hogy a kabinetnek felül kell vizsgálnia a nyugdíjrendszer kiadási oldalát is. Mint mondta: nem lehet fenntartani, hogy az állam havonta 30 milliárdot költ a kettős (tehát egyszerre állami és magán) nyugdíjrendszer miatt. A miniszterelnök ekkor közölte: novembertől 2011. december 31-ig felfüggesztik ezeket a kifizetéseket, addig pedig kidolgozzák a törvényi feltételeit annak, hogyan lehet visszalépni a magánpénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe.

Szűk két héttel később, október 25-én két, a magánnyugdíjpénztárakat érintő törvényt fogadott el a parlament. Az első 14 hónapra felfüggesztette a tagdíjak folyósítását azért, hogy a havi 30 milliárd forint az állami nyugdíjkasszában maradjon. A másik jogszabály megszüntette a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagságot, és lehetőséget teremtett a visszalépésre az állami rendszerbe.

A törvény szerint nem jár állami nyugdíj annak, aki maradt

November elején Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról, valamint a magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvényt. Schmitt egyúttal arra kérte a házelnököt, haladéktalanul kezdjék meg a két törvény részletszabályainak kidolgozását.

A részletszabályok három héten belül elkészültek, azokat a kormány november 24-i ülésén el is fogadta. Ezek értelmében az, aki nem lép át az állami rendszerbe, az nyugdíjbefizetéseinek jelentős részét elveszíti, vagyis a jövőben nem kap állami nyugdíjat. Az állami rendszerbe átlépők megtakarításait egyéni számlán vezetik majd, a megtakarítás pedig örökölhető lesz. A Stabilitás Pénztárszövetség erre válaszul úgy fogalmazott: a kormány nyílt zsarolásba kezdett, intézkedései nemcsak az alkotmány szinte összes passzusát sértik, de ellentétesek az Európai Unió alapelveivel is.

Nyugdíj-hozzájárulás lett

Az intézkedések kapcsán Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosának szóvivője is aggodalmát fejezte ki. Szerinte a választás nem annyira szabad, mint az elsőre látszott, a megtakarítások elköltésének módját is kritikával illette, sőt elmondása szerint a független ellenőrző intézmények átalakítása miatt is aggódnak.

November végén az is világossá vált, hogy a kormány nyugdíjadóvá nevezné át a munkáltatói járulékot (később ennek hivatalos neve nyugdíj-hozzájárulás lett), így ugyanis a magánpénztárakban maradóktól el lehet vonni az állami nyugdíjat akkor is, ha a munkáltatójuk továbbra is fizet utánuk közterheket. Egyéni szinten a változás jelentős, az adóért ugyanis a járulékkal ellentétben nem jár ellentételezés, miközben a tb-járulék már eddig is inkább egy adóra hasonlított, a nyugdíj nagyságának ugyanis alig volt köze a járulékhoz.

A nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatos törvényalkotás decemberben sem állt meg. A november 29-én nyilvánosságra hozott újabb törvényjavaslat szerint a magánnyugdíjpénztárakból visszalépők vagyonát a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap fogja egybegyűjteni, amelyet majd az Államadósság Kezelő Központ működtet. A törvényjavaslatot rekordsebességgel megtárgyalta a parlament, december 13-án már zárószavazást tartottak, így véglegessé vált, hogy a magánnyugdíjrendszerben maradók 2011. január 31-ig nyilatkozhatnak maradási szándékukról.

A Stabilitás az Alkotmánybírósághoz fordult

December elején soron kívüli eljárást kért az Alkotmánybíróság elnökétől a Stabilitás Pénztárszövetség a magánnyugdíjpénztárakat érintő törvényekkel kapcsolatos beadványok elbírálására. A magánpénztárak száz százalékát tömörítő érdek-képviseleti szervezet álláspontja ekkor az volt: "visszafordíthatatlan" folyamatokat indíthat el, ha az Alkotmánybíróság nem tűzi napirendre a magán-nyugdíjpénztári törvényekkel kapcsolatos beadványok tárgyalását 2011. január 31-ig.

Mindeközben december 13-án az Országgyűlés 250 igen, 58 nem és 43 tartózkodás mellett elfogadta el nyugdíjreform és adósságcsökkentő alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításáról szóló törvényt. A jogszabály szerint a visszalépők a befizetett, hozamgarantált tőke feletti összeget, illetve a pénztártagság ideje alatt befizetett tagdíj-kiegészítés összegét felvehetik vagy önkéntes pénztárba helyezhetik, de jóváírathatják az állami pillérben egyéni számlán is. Aki magán-nyugdíjpénztári tag akar maradni, annak szándékáról személyesen, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell nyilatkoznia január 31-ig. Aki nem nyilatkozik, annak tagviszonya automatikusan megszűnik március elsején.

97 százalék átlépett

A feltételek ismeretében nem volt meglepő, hogy a hajdani 3 millió magánpénztári tag durván 97 százaléka az állami rendszerbe történő átlépés mellett döntött. A határidő leteltével nyilvánosságra hozott adatok szerint 102 ezer magán-nyugdíjpénztári tag mondott nemet a január 31-i határidőig az állami nyugdíjrendszerre, azaz ennyi taggal működnek tovább a magánkasszák.

A végleges számok láttán Orbán Viktor bejelentette, "nem érdemes abban bízni, hogy az Alkotmánybíróság megváltoztatja az új nyugdíjrendszert". A kormányfő szerint azzal, hogy a pénztártagok 97 százaléka átlépett az állami nyugdíjrendszerbe, véglegesen eldőlt, hogy kétpilléres nyugdíjrendszere lesz Magyarországnak. A miniszterelnök ekkor azt is közölte, hogy még az idén átáll az állam az egyéni számlás nyugdíjrendszerre.

Az Alkotmánybíróság vizsgálta, hogy vizsgálhatja-e

Az alkotmánybírósági beadványokkal kapcsolatban február végén lépett először a testület. Február 24-én napirendre tűzte az Ab a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos szabályozást, ám első körben csak azt vizsgálták az alkotmánybírók, hogy hatáskörükbe tartozik-e egyáltalán a beadványok elbírálása. A következő lépés május végén történt, amikor is az Alkotmánybíróság meghallgatást tartott a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban. A résztvevők között volt Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, Mészáros József, az Országos Nyugdíjfolyósító főigazgatója és Surányi György volt jegybankelnök is. Az Ab a meghallgatáson arra a kérdésre keresett választ, hogy volt-e gazdasági szükséghelyzet.

Nagyjából ezzel párhuzamosan a Magyar Helsinki Bizottság is lépett, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a magánnyugdíjpénztár-tagok védelmében.

Úton a milliárdok

Júniusban aztán megmozdult a magánpénztári vagyon, a pénztárak elkezdték volt tagjaik vagyonát eljuttatni az államnak. A teljes magán-nyugdíjpénztári vagyon meghaladta a háromezer milliárd forintot, ennek legnagyobb részét a magyar állampapírok, a befektetési jegyek és a részvények tették ki.

Miután a vagyon átkerült az államhoz, Orbán Viktor közölte: Magyarország fordulóponthoz érkezett. Kilenc év után ugyanis csökkentette az államadósságot a GDP 80 százalékát is meghaladó mértékről közel 5 százalékponttal, több mint 1340 milliárd forinttal. Orbán szerint ezzel a kabinet a tartós adósságcsökkentés útjára állította az országot. Az Orbán által jelzett államadósság-csökkentés egyébként egy technikai mozzanat volt, amely a nyugdíjpénztári vagyon tavaly ősszel eldöntött és júniusban megvalósult állami átvételére vezethető vissza. A magán-nyugdíjpénztári vagyon csaknem fele, közel 50 százaléka magyar állampapírban volt, így amikor ez az államhoz került, közgazdasági értelemben megsemmisült - hiszen az állam tulajdonába került egy értékpapír, amely az állam fizetési ígérvényét testesítette meg -, ez pedig az államadósság azonnali csökkenését jelentette.

A magánpénztári vagyon államosításának utolsó lépéseként július végén, augusztus elején elindult a reálhozamok kifizetése, miután a magánnyugdíjpénztárak a törvényben meghatározott július 20-i határidőig visszaigényelték az egykori ügyfeleiknek járó reálhozamokat az Államadósság Kezelő Központtól. A hozamok kifizetése még mindig tart.