Az eurózóna bonyolult kérdésekkel néz szembe, mondta Martonyi János a Wall Street Journalnak adott interjújában, személyes véleményeként azonban hozzátette: szerinte közép- vagy hosszú távon ezeket a kérdéseket kezelni fogják. Úgy vélte, sokkal jobb lesz a gazdaságpolitikai koordináció, és a közös fizetőeszköz támaszaként létrejön az eddiginél sokkal erősebb fiskális politika új kerete.
Magyarország - fűzte hozzá - nem támogatja, hogy új, külön megállapodást, vagy intézményi keretet hozzanak létre a tizenhét euróövezeti tagnak. "Nem gondoljuk, hogy ez egy jó ötlet" - mondta Martonyi, aki emlékeztetett rá: függetlenül attól, hogy mi történik a zónában, Magyarország kötelezettséget vállalt a csatlakozásra. Ennek időpontját nem árulta el, azt viszont megjegyezte: "Néhány éven belül mi is része leszünk a rendszernek."
Martonyi egyébként a szolidaritás elterjedésében látja az euróövezet adóssággondjai megoldásának egyik zálogát. "Senkit nem lehet kihagyni a hajóról. Mindenkit meg kell menteni. Olcsóbb, mint hagyni valakit elsüllyedni" - mondta.
A magyar adósmentő tervekről, illetve a rögzített árfolyamú végtörlesztés lehetőségéről a külügyminiszter kifejtette: a bankok mindenképpen megszenvednék, ha az emberek nem tudják fizetni a hiteleiket. Egyben hozzátette: a pénzintézeteknek számításba kell venniük az elmúlt években keletkezett hasznot is.
A magyar euróövezeti csatlakozásról Orbán Viktor májusban úgy nyilatkozott: lehetségesnek tartja, hogy a szükséges feltételek 2020-ig teljesülnek, és az euró bevezetése megvalósulhat.