A csütörtök-pénteki uniós csúcson elért megállapodás a szorosabb gazdasági integrációról a helyes irányba tett lépés volt, de nem teljes megoldása az euróövezeti adósságválságnak - jelentette ki vasárnap Olivier Blanchard, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kutatási igazgatója.
Egy tel-avivi üzleti konferencián Blanchard arra a kérdésre, hogy az európai politikusok különböző nyilatkozatai okozták-e a piacok hektikus mozgását, Blanchard úgy nyilatkozott, hogy a piaci hullámzás nagy része eredt ebből.
A vezető közgazdász az amerikai gazdasági kilátásokkal kapcsolatban elmondta: véleménye szerint az amerikai gazdaság jövőre nem lesz olyan erős, mint az idén, mivel Washington 2011-ben a vártnál jobb évet zár.
Az euróövezeti államok a költségvetési koordináció szigorításában és a stabilizációs eszközök megerősítésében állapodtak meg péntekre virradóra. Az egész éjjel tartó tanácskozást lezáró nyilatkozatban arról tájékoztatnak, hogy új költségvetési szabály mellett kötelezik el magukat, amely szerint a 0,5 százalékos GDP-arányos strukturális hiányt meg nem haladó költségvetéseket tekintik egyensúlyinak. Ezen felül, az euróövezeti tagállamok a túlzottdeficit-eljárás megerősítésének keretében elkötelezik magukat: 3 százalékot meghaladó deficit automatikus szankciókat von maga után, kivéve ha az euróövezeti tagállamok minősített többséggel ezzel ellentétesen döntenek.
Az állam- és kormányfők elhatározták, a tagállamok szintjén törvényi, illetve alkotmányos szabályozással írják elő a kiegyensúlyozott költségvetéseket. Vállalták továbbá, hogy - az Európai Bizottság javaslatait figyelembe véve - automatikus kiegyenlítési mechanizmust dolgoznak ki arra az esetre, ha eltérnének ezektől a szabályoktól.
Az EU huszonhat tagországa támogatja az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek pénteken Brüsszelben tartott találkozóján elhatározott kormányközi szerződés elkészítését. Nagy-Britannia kivételével - az esetenként szükséges parlamenti konzultációt követően - valamennyi EU-tagállam kész részt venni a gazdasági integráció mélyítését és az adósságválság tartós rendezését célzó új szerződés előkészítésében.
Jürgen Stark, az Európai Központi Bank (EKB) végrehajtó tanácsának tagja, a bank alelnöke közben vasárnap bejelentette, hogy ellenzi a Nemzetközi Valutaalap nagyobb európai szerepvállalásának ötletét. A Süddeutsche Zeitung hétfői számában megjelenő nyilatkozatában az EKB vezető közgazdásza hangsúlyozza: az EU-nak új intézményre van szüksége, olyanra, amelynek joga van beavatkozni a nemzeti költségvetési politikákba. "Minőségi ugrásra van szükségünk a gazdasági és pénzügyi unió intézményeinél" - jelentette ki.
Stark egy nem hivatalos szakértői testületet képzelne el, amely körültekintően ellenőrizné a tagállamok költségvetését - ehhez az uniós szerződések módosítására lenne szükség -, majd a testület megállapításait az Európai Tanácsnak és az Európai Bizottságnak továbbítaná. "Ez a testület egy jövőbeni európai pénzügyminisztérium magja lehetne" - idézte a lap.