Ha békül a kormány, félreteheti a szuperfegyvert a jegybank

Csak összezavarná az amúgy is nyugtalan piacokat, ha az újabb mélypontokat döntő forint árfolyamának erősítésére a Magyar Nemzeti Bank az egyik legerősebb fegyveréhez, a rendkívüli kamatemeléshez nyúlna kedden - állították az [origo] által megkérdezett elemzők. Szerintük a forint gyengülését a kormány idézte elő keménykedésével, így azt a kabinet tudja helyrehozni. A múlt héten békülékenyebb hangnemre is váltott, de rázós hetek elé nézünk.

Ebben a helyzetben egy rendkívüli kamatemelés csak összezavarná a piacot, bizonytalanságot okozna a befektetők körében - állították az [origo]-nak makroelemzők a rendkívüli kamatemelésről, amelyet 2008 őszén az összeomlás szélén meglépett a jegybank, és amelynek lehetőségét külföldi bankházak - a múlt héten a Societe Generale, vasárnap pedig a BNP Paribas - most is felvetették.

A Magyar Nemzeti Bank által alkalmazott alapkamatról a monetáris tanács dönt, havi két üléséből a másodikon. A jegybanki alapkamat mértéke hatással van a kereskedelmi bankok hitelkamataira és betéthozamaira, illetve befolyásolja az inflációt is, ezeken keresztül pedig be tud avatkozni az ország gazdasági folyamataiba.

A monetáris tanács előre meghirdeti, hogy kamatdöntő vagy nem kamatmeghatározó ülést tart. Kedden délután kettőkor lesz egy ülés, ahol elvileg nem lesz döntés a kamatról. Ha mégis döntene a tanács az alapkamat változtatásáról, és azt egy százalékpontnál nagyobb mértékben tenné, az számítana rendkívüli kamatemelésnek. Ilyen lépésre azonban csak nagyon ritkán szánja el magát a jegybank, részint kamatemelés nagysága - normál időkben ennél jóval kisebb léptékben mozgatják csak a kamatszintet -, részben az esetleges kamatváltozások idejének kiszámíthatósága miatt.

A kormány tudja megoldani

Németh Dávid, az ING Bank vezető elemzője szerint akkor kell ehhez a eszközhöz nyúlni, ha napokon keresztül gyorsuló ütemben gyengülne a forint, a kormány pedig semmit nem tudna ez ellen tenni, minden kormányzati megszólalás hatástalannak bizonyulna.

Pár napja nem álltunk messze egy ilyen helyzettől. Az euró december 29-én még 306 forintot ért, január 5-én délelőtt pedig 324 forintot, vagyis egy hét alatt 6 százalékát vesztett az értékéből. Eközben az ország csődvalószínűségét jelző mutatószám az egekbe emelkedett, az állampapírhozam 11 százalék fölé ugrott, pedig 9 százalék feletti hozam mellett már nem fenntartható az államadósság finanszírozása, kormánytisztviselők nemhogy megnyugtatni nem tudták a piacokat, hanem egy-egy szerencsétlen mondatukkal - mint amilyen a pénzügypolitikáért felelős államtitkár, Pleschinger Gyula kijelentése, miszerint nem lenne tragédia, ha nem tudnánk megállapodni az IMF-fel - még fokozták is a piaci feszültséget.

Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a "múlt hét közepén a szétesés jelei mutatkoztak". Egy rendkívüli kamatemelés azonban nem oldaná meg az alapproblémát - állítja Németh Dávid, aki szerint a fő gond ugyanis az, hogy a kormányzat kiélezte a helyzetet az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), amikor a parlamenten a nemzetközi szervezetek kifejezett kérése ellenére áthajtotta az új jegybanktörvényt és az egykulcsos adót kétharmadba betonozó stabilitási törvényt.

Németh szerint azt érzékelték a befektetők, hogy noha a nemzetközi szervezetek hitelsegítsége nélkül csak pár hónapig tudná fenntartani fizetőképességét Magyarország, az Orbán-kormány mégsem köteleződött el a megegyezés mellett. "Amikor az alapprobléma nincs megoldva, akkor egy váratlan, nagymértékű monetáris szigorítás csak újabb hullámokat vetne" - mondta Németh, utalva arra is, hogy a forintot most a kormány tudná megvédeni, szerinte az nem a jegybank feladata ebben a helyzetben.

Orbán Viktor kormányfő a péntek reggelre összehívott rendkívüli egyeztetés után és egy vasárnapi interjúban azonban úgy fogalmazott, hogy a forint stabilitásáért a kabinet mindent megtett, amit megtehetett, "minden további eszköz a forint értékének és a bankrendszer stabilitásának megőrzéséért felelős MNB kezében van".

Engedett is a kabinet

Forián-Szabó is úgy látja, hogy a kabinet tud enyhíteni a feszült helyzeten. "A múlt hét második felére a kormány érzékelte a helyzet súlyosságát és megnyugtató jelzéseket küldött a piacnak (ilyen volt az IMF-tárgyalásokért felelős Fellegi Tamás nyilatkozata, aki jelezte, hogy a kormány kompromisszumokra is kész, de a vasárnapi interjúban Orbán is hátrált a kormány korábbi elutasító álláspontjához képest). Ha a továbbiakban nem tér le arról az útról a kormány, hogy az EU-val és az IMF-fel való megegyezésen dolgozik, akkor elkerülhetjük azt, ami a múlt hét első felében nem is tűnt olyan távolinak, az elszálló árfolyam és a fizetésképtelenség veszélyét" - jelentette ki Forián-Szabó.

Az elemző szerint azonban így is rázós hetek elé nézünk, a forint egyelőre nem fog látványosan megerősödni, mert csak annyi történt, hogy a magyar kormány feladta hajlíthatatlanságát, és kész olyan, eddig elutasított dolgokat is elfogadni, amelyek nélkül esély sem lenne továbblépésre az IMF-EU-val történő egyeztetéseken. "Azt láttuk, hogy Brüsszelben nagyobb pofonra lendítették a kezüket, de miután a kormány hirtelen engedékenyebb hangvételre váltott, kérdés, hogy az EU megenyhül valamelyest, vagy ennyitől még nem esik hasra, és a keménységét nem adja fel" - mondta Forián-Szabó.

Németh szerint Brüsszel néhány olyan, politikai feltételt is támaszt a hitelért cserébe, amelyekbe azonnal semmiképpen sem megy bele a kormány, ezért lesz még erőfitogtatás mindkét fél részéről. A piac azonban arra számít, hogy előbb vagy utóbb, legkésőbb pár hónapon belül egymás tenyerébe csap Magyarország, az IMF és az EU vezetői. Ezért ha nem így lesz, vagy ha jelentős veszélybe kerülne a megállapodás, az drámai változásokhoz vezetne - figyelmeztet Forián-Szabó.

A két elemző szerint, ha nincs különösebb mondanivalója a jegybanknak, akkor jobb, ha csöndben marad a keddi nem kamatmeghatározó ülés után, és az arról beszámoló sajtóközlemény kimerül abban, hogy ülést tartott a monetáris tanács. A január végén esedékes normál kamatdöntő üléstől viszont azt várja a két elemző, hogy az MNB folytatja a novemberben kezdett kamatemelési ciklusát, és a megnövekedett kockázati felár, valamint a gyenge forint miatti inflációs kockázat miatt normál kamatemelést hajt végre, fél százalékponttal, 7,5 százalékra viszi fel az alapkamatot.