Idén 5,6 százalékkal nőnek az árak, amiben szerepe van az áfaemelésnek, a jövedéki adó növelésének, de a gyenge forint és a drága olaj is több pénzt vesz ki a pénztárcánkból - ezt prognosztizálja a jegybank szakértői stábja, amely frissítette a negyedévente elkészülő, Inflációs jelentésre keresztelt tanulmányát. Simor András jegybankelnök elmondta, hogy legutóbb 5 százalékos idei inflációt valószínűsítettek, vagyis nagyobb ütemben veszít értékéből a pénzünk, mint eddig gondolták. (A kormány még tartja az öt százalék alatti inflációs várakozását.)
A magas infláció pedig azt vonja maga után az alig emelkedő bruttó bérek, valamint a költségvetési megszorítások miatt, hogy a lakosság reáljövedelme idén jelentősen visszaesik. Az MNB gárdája arra számít, hogy a munkanélküliség magas marad, és nemcsak idén, hanem néhány évre előretekintve is ez lesz a helyzet. Jövőre is nagyobb pénzromlást jelez előre a jegybank stábja, mint legutóbb, igaz, a most előrejelzett 3 százalékos ütem épp telibe találná a jegybank középtávú inflációs célját.
Az elemzés szerint a gazdaság szenvedni fog. Idén az erőtlen lakossági fogyasztás húzza le a gazdasági növekedést, amely csupán 0,1 százalékos lesz, jövőre pedig nem lesz nagy felpattanás, mindösszesen másfél százalékos bővülést prognosztizálnak a szakértők.
Simor a mai kamatdöntésről - amelyen 7 százalékon hagyta a monetáris tanács az alapkamatot - azt mondta, hogy volt negyed százalékpontos csökkentési és emelési javaslat is a testület előtt, de a túlnyomó többség a változatlanul hagyás mellett foglalt állást.
A jegybankelnök a monetáris tanács véleményét tolmácsolva kijelentette, hogy Magyarország kockázati megítélésének mérséklődéséhez az kell, hogy a kormány mielőbb tető alá hozza az EU-val és az IMF-fel a hitelmegállapodást, a megegyezés pedig befolyásolhatja kamatszintet is. Amíg ez nem történik meg, addig több negyedéven keresztül 7 százalékon ragadó kamatszint mellett lehet csak elérni a 3 százalékos inflációs célt, jelezte Simor.