A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 231 600, míg a közszférában - a nem közmunka keretében - foglalkoztatottak 212 800 forintot kerestek. Ez 7,3, illetve 3,6 százalékos növekedést jelent. A közmunkások átlagkeresete 73 400 forint volt.
Az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 143 000 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 400, a szellemi foglalkozásúaké 189 000) forint volt, 2 százalékkal magasabb az előző évinél.
Idén eddig a havi infláció rendre 5 és 6 százalék között alakult, vagyis a reálbér - a fizetések vásárlóereje - csökkent. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője ugyanakkor gyorsértékelésében azt írta, hogy ha a közfoglalkoztatottak lefelé torzító hatását kiszűrjük, a nettó reálbérek valójában nőttek.
A legtöbbet fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (bruttó 465 700 forint), ezt az információ és kommunikáció (412 100 forint), valamint az energiaipar követte (390 100 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (138 800 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (151 800 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (159 600 forint) ágakban dolgozók kerestek.
A költségvetési szférában a teljes munkaidősök 57 százaléka kapott átlagosan 10 300 forint kompenzációt az adó- és járulékváltozás miatt keresetcsökkenése ellentételezéseként. Ez 1,6 százalékponttal mérsékelte a szféra - közmunkásokkal együtt számított - bruttó keresetének csökkenését.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében csak a júliusi adatot emeli ki a KSH által közölt számok közül, eszerint a versenyszférában mért bruttó átlagkeresetek 9,2 százalékkal, a családi adókedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó bérek 6,1 százalékkal voltak magasabbak az adott hónapban, mint egy évvel korábban.