Szeptember végéig valamivel több mint 63 ezren kérték az árfolyamrögzítést a devizaalapú lakáshitelükre. Ez a teljes devizaalapú jelzáloghitel-állományra vetítve 16,4 százalékos részvételt jelent, ami bőven elmarad a jegybank és a bankok korábbi várakozásaitól.
Igaz, hogy a rendszerbe az év végéig lehet belépni, tehát addig jelentősen emelkedhet a rendszerbe lépők száma - ismertette az MNB harmadik negyedéves hitelezési felmérését Fábián Gergely, a jegybank szakértője csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Háztartásoknál enyhülés, vállalatoknál szigor
A tranzakciós illeték bevezetéséről és a bankadó véglegesítéséről szóló kormányzati bejelentések előtt készített jegybanki felmérés szerint a harmadik negyedévben mind a lakás-, mind a fogyasztási hitelek feltételei enyhültek a háztartási szegmensben. A bankok a háztartási hitelek iránti kereslet növekedésére számítanak; az elmozdulást a lakáshitelek esetében az állami kamattámogatás beindulása okozhatja.
A vállalati hitelezés területén kedvezőtlenebb a helyzet. Az elmúlt negyedévben is tovább szigorodtak a nem árjellegű hitelezési feltételek, például a fedezetre vonatkozó kritériumok, így csökken a hitelhez jutó vállalatok száma. A szigorítása oka az alacsony hitelezési hajlandóság, amely a kedvezőtlen hazai makrogazdasági környezettel és az ágazati problémákkal magyarázható.
Az év első kilenc hónapjában 5,2 százalékkal visszaesett beruházások terén sem igazán várható nagy áttörés a felmérés szerint: a hosszú lejáratú, beruházási hitelek iránti kereslet tovább csökkent. A mostani felmérésben a bankok 41 százaléka jelezte, hogy a beruházásihitel-kereslet gyengébb volt az előző negyedévhez képest. A bankok legutóbb 2009-ben jeleztek ilyen magas arányban csökkenést.