Már tudja a kormány, mire cserélné az IMF-et

Devizakötvényt adna el a kormány, ez pedig egyértelműen arra utal, hogy mindent megpróbál, hogy megússza az IMF-megállapodást. A kormány óvatos, információink szerint az Eximbankon keresztül tesztelné a piacot. Ha bejön az NGM felügyelete alá tartozó bank akciója, akkor az állam besöpri a pénzt, de ha besül, akkor az Eximbank kudarca marad a történet.

A kormány devizakötvény kibocsátását tervezi külföldön - erősítette meg a Nemzetgazdasági Minisztérium a Reuters hírügynökségnek azt a szándékát, amelyről először a tárca helyettes államtitkára beszélt a múlt héten.

A minisztérium nem részletezte, pontosan mikor és mekkora összegben akarna devizában - vélhetően dollárban - jegyzett állampapírt kibocsátani, vagyis külföldi pénznemben hitelt felvenni, de maga az elhatározás nyilvánvalóvá teheti azt, amit eddig a kormány nem nagyon akart kimondani, de sejteni lehet: a kabinet letett arról, hogy nyélbe üsse a megállapodást az IMF-fel és az Európai Bizottsággal. Az [origo] által megkérdezett elemzők még akkor is így látják a helyzetet, ha az NGM most is óvatosan fogalmazott, és hozzátette, mindez az IMF-tárgyalások menetétől is függ.

Ha sikerülne a kötvénykibocsátás, két-három milliárd dollárt (440-660 milliárd forintot) kapna a kormány (ami több piaci forrásunk szerint reális is lehet), azzal ki tudná húzni a 2014-es parlamenti választásokig. Még akkor is menedzselni tudná az ország finanszírozását IMF-hitel nélkül, ha a forintban jegyzett állampapírok eladása nehézzé válna, elapadnának a belföldi pénzcsapok. Van ugyanis csaknem 3000 milliárd forintnyi tartaléka a kormánynak, a nyugdíjvagyonból is maradt pár százmilliárd forint, a Mol-pakett is hasonló összeget ér. Ugyan az idén év végén és a jövő év első negyedében óriási összegű törlesztések előtt áll a kormány - durván 1800 milliárd forintnyi adósságot kell törleszteni a piaci befektetőknek és az IMF-nek -, de egy sikeres devizakötvény ezt a nyomást érdemben enyhítheti.

A devizakötvény-kibocsátásban van kockázat. Idehaza az elemzői konszenzus az, hogy a kormánynak esze ágában sincs megegyezni az IMF-fel, de messze innen, főként az Egyesült Államokban ülő alapkezelő, portfóliómenedzser, akinek sokszor csak néhány perce van arra, hogy tájékozódjon a magyar helyzetről, ezért felületesen ismeri az ügyet, megijedhet a lépés üzenetétől, hogy bizonytalan az IMF-megállapodás. "Bár az elmúlt hetekben már a kormányzati megszólalók is láthatóan arra játszottak, hogy kiárazzák az IMF-megállapodást a piacról, adagolták a híreket, amelyek szerint megvagyunk a Valutaalap nélkül, és az is eredmény, ha nem állapodunk meg (ahogyan azt legutóbb Varga Mihály IMF-ügyi miniszter mondta), de még lehetnek olyan játékosok a nemzetközi pénzpiacon, akiket ez szíven üthet, az ő erejüket, viselkedésüket, hatásukat nehéz még felmérni" - magyarázta Gárgyán Eszter, a Citibank makroelemzője.

A kormány ezért óvatosan áll a dologhoz. Az NGM közleménye a kibocsátási szándék elismerése mellett azt is megemlíti, hogy az IMF-EU-tárgyalások menetétől függ a kötvényeladás. A kormány azonban még azt sem vállalja fel az [origo] piaci forrásoktól származó információi szerint, hogy a nevére vegye a kötvénykibocsátást. Úgy tudjuk, a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alá tartozó Eximbankot használná erre a célra.

Az elképzelés az, hogy az Eximbank bocsátana ki kötvényt, és ha van arra fogadókészség, akkor jönne ki az állam - az Államadósság Kezelő Központ - is devizakötvénnyel. Ha felsülne az Eximbank, akkor azt lehetne az állami bank saját kudarcaként feltüntetni, míg ha az állam közvetlenül jönne ki a piacra, és gyér érdeklődés mutatkozna, akkor az turbulens piaci folyamatokat indíthatna el, hirtelen megdrágulnának az állampapírok, és a piac mégis abba az irányba sodorná a kormányt, hogy - mostani akarata ellenére - közeledjen az IMF-hez.

Információink szerint az Eximbank felsővezetése az Egyesült Államokban van körúton, hogy felmérje a piaci igényeket. A jelzések kedvezőek lehetnek, mutatkozhat kereslet a bank által kibocsátandó kötvény iránt, ezért merte az NGM felvállalni az állami kötvénykibocsátás lehetőségét. Megkérdeztük az Eximbankot is értesüléseinkről, a bank nem kívánta kommentálni az információinkat. Az NGM körültekintő viselkedését az is magyarázza, hogy értesülésünk szerint az Államadósság Kezelő Központ ellenzi az állami kötvénykibocsátást, megkésettnek, ezért elég kockázatosnak érzik.

Több piaci elemző hetekkel ezelőtt figyelmeztetett, hogy a kormánynak ki kellett volna használnia a jó nemzetközi pénzpiaci hangulatot. Az amerikai és az eurózóna központi bankja a nyár végén pénzt pumpált a rendszerbe, ömlött a tőke a fejlődő országok (mint Magyarország) állampapírpiacaira. Ez a jó hangulat október közepe-vége felé elkezdett romlani. Akkortájt Közép-Európában több ország is megérezte, hogy csukódnak a kapuk, a csehek és a lengyelek után hirtelen három ország, a szlovákok, lettek, szerbek jelentették be, hogy devizakötvényt bocsátanak ki. Október óta némiképp emelkedett Magyarország csődkockázati felára is, október végén pedig eltűnt a forint és a magyar állampapírok alól egy támasz.

Ezért mondják azt egyre többen a megkérdezett elemzők közül, hogy megkésett a kormány elhatározása. Ráadásul a kötvénykibocsátás sikerére szinte biztosan rányomja a bélyegét az elmúlt héten jött leminősítés, amit a másik két nagy hitelminősítőtől hasonló lépés követhet a jövő év elejéig, ahogyan arra sok befektető számít. (Egy állampapír-kibocsátást megszervezni 4-5 hétnél rövidebb idő alatt nem lehet, ezért a leminősítést nem tudja megelőzni a kormány.)

A nem optimális időpontban történő kibocsátás azt vonhatja maga után - és Gárgyánon kívül a lapunknak név nélkül nyilatkozó piaci források is ezt tartották inkább valószínűnek -, hogy érdemben drágábban tud hitelt felvenni az állam, mint egy-két hónappal ezelőtt. A devizakötvény ára, a hozam nagyjából dupla akkora lehet, mint egy esetleges IMF-hitel kamata: az utóbbi 3-4 százalék körüli lehetne, míg a piac 6-7 százalék körüli hozamért cserében adhat kölcsön Magyarországnak. Ez éves szinten, és 500 milliárdos kölcsönt feltételezve 15-20 milliárd forinttal drágább megoldást jelentene.

Gárgyán Eszter szerint, ha sikerülne 2-3 milliárd dollárnyi állampapírt eladni, az hosszabb távon jó hír lenne, mert csökkentené a nyomást a magyar állampapírpiacon, csökkentené az államadósság finanszírozásának kockázatát. Ő arra számít, hogy ha a kormánynak sikerülne a reálisnak gondolt 2-3 milliárd dollárt - akár két részletben - bevonnia, akkor kedvet kaphat, és megpróbálhat újabb kibocsátást megszervezni.