Bár a Raiffeisen nettó kamatbevétele is (7 százalékos) visszaesést mutatott az év utolsó időszakában, a 875 millió eurós összegre alapvetően nem lehet panasz. Nagyságrendileg 2010-ben és 2008-ban is ekkora értéket tudott megtermelni a bank, a viszonyítási alapként használt 2011-es bázis pedig minden idők második legerősebb negyedéve volt.
A közel 120 millió eurós negyedéves veszteség alapvetően - legalábbis amit az előzetes számokból és közzétételekből kiszűrhetünk - nem a kamatbevételek elcsúszásának tudható be. Abban sokkal inkább játszik szerepet a céltartalékoláshoz kapcsolódó költségek emelkedése. A negyedik negyedévben ez a sor közel 400 millió euróval rontotta az eredményt, köszönhetően a magas magyar, lengyel és ukrán leánybankok utáni elszámolásnak.
A profit mélyrepülése ezeken túl egyszeri költségelemek megjelenésének is betudható volt. A Raiffeisen a negyedévben 30 millió eurós veszteséget szenvedett el derivatív pozíciók átértékelésén, míg az ukrán Aval bank goodwilljén 10 millió eurós leírást könyveltek el.
Bár a bank nagy vesztesége nem fest jól, a tavalyi egész év teljesítménye összességében nem okozhatott meglepetést az elemzők számára. A céltartalékolás ugyanis az év egészét tekintve megfelelt a 2011-es szinteknek (részben talán lehetett számítani a negyedik negyedéves felfutásra), a profitvárakozások pedig már a harmadik negyedéves gyorsjelentést követően elindultak lefele. A Bloomberg adatai szerint a piaci szereplők már a január végi profitfigyelmeztetés előtt is 720 millió euró körüli nettó eredményt vártak, melynek végül képes is volt megfelelni a bank.
A Raiffeisen árfolyama a mai kereskedésben már nem is mutat érdemi reakciót az előzetes negyedik negyedéves eredményszámokra. A befektetők már számíthattak a kedvezőtlen számokra, miközben a tavalyi 1,05 euróról 1,17 euróra emelt papíronkénti osztalék sokakat kellemes meglepetésként érhetett.