Ciprus lesz a válság újabb fejezete?

Megdöbbenést váltott ki a piacon, hogy a bankbetéteket is megcsapolná a ciprusi kormány az ország pénzügyi stabilitásának helyreállításáért az EU, EKB és IMF nyomására. A betétekre kivetett speciális adó soha korábban nem látott helyzetet teremt Európában, hiszen nemcsak a tőkén elért hozamot, hanem magát a tőkét érinti, ezzel Ciprus akár az európai krízis újabb fejezetét is megnyithatja, ismét lejtőre küldve az eurót és az európai, de akár a globális piacokat is. Egyelőre azonban nem egyértelmű, hogy tovaterjedő pánikreakciókra kell készülnünk, bár egészen szélsőséges vélemények is napvilágot láttak a hétvégi hírekre. Az euró és a tőzsdék is esnek.

Ciprus megcsapolja a betéteket

Szombat reggel a ciprusiak arra ébredhettek, hogy a kormány az EU és az IMF képviselőivel folytatott hosszas tárgyalások után azt javasolja, hogy a 100 ezer euró alatti betéteket 6,75 százalékát, a 100 ezer euró feletti betéteknek pedig 9,9 százalékát sajátítsa ki az állam. Mivel a bankok ekkor már zárva voltak, a betétesek hiába sorakoztak fel a fiókoknál, nem tudták kivonni betétjeiket, legfeljebb a készpénzautomatákat használhatták. Hétfőn egyébként is hivatalos banki szünnap van Cipruson, így legkorábban kedden reagálhatnak az ügyfelek nagyobb arányban, és nem elképzelhetetlen, hogy ez a reakció klasszikus bankrohamban és erőltetett tőkekivonásban fog kicsúcsosodni.

A tervezett adó korántsem végleges, vasárnap este úgy tűnt, hogy egyelőre nincs meg az 56 fős parlamentben szükséges 29 fős töbség a tervezet elfogadásához, ezért a három hete megválasztott új elnök hétfő délutánig elhalasztotta a szavazást, dacára annak, hogy az EKB képviselői szerették volna még vasárnap, a devizapiacok nyitása előtt letudni a szavazást. A helyzet pikantériája, hogy a tervezet elfogadása sok piaci szereplő szerint megdöbbentő lenne (az első elemzői reakciókat lásd a keretes írásunkban), az elutasítás viszont a ciprusi bankrendszer összeomlásához, az ország fizetésképtelenségéhez, és végső soron az eurózónából történő rendezetlen kilépéshez vezetne, aminek szintén súlyos piaci következményei lehetnek.

Kora reggel az euró már regált is, ismét 1,30 alatt, 1,29 közelében mozognak az euró-dollár jegyzések, a dollár "erősségét" mérő dollárindex pedig közel 1 százalékos emelkedést mutat. Eközben a japán Nikkei index 2,7 százalékot esettt, de mélyrepülést mutat a többi meghatározó ázsiai piac is. Az amerikai határidős indexek 1-1,5 százalékot estek a hétvégi ciprusi hírek nyomán, és az európai tőzsdéken is vaskosabb mínuszokkal indulhat a kereskedés. Az arany pozitívan reagált, átmenetileg 1600 dollár fölé is visszakúszott az árfolyam. (Frissítés: a részletes piaci reakciókért olvassa el piaci összefoglalónkat is!)

Az euró-dollár keresztárfolyam (1 perces)

Precedens nélküli, veszélyes lépés

Hiába igyekszik valamelyeset "megédesíteni" az elnök a speciális adót például a bankbetéteseknek adott értékpapírokkal, amelyek az ország jövőbeli földgáz-bevételeiből fizetnének hozamot, a bankbetétek "megsápolása" rendkívül súlyos és példanélküli lépés lenne, hiszen az eurózóna és az EU történetében először fordulna elő, hogy nemcsak a kamatokra vagy a tőkén elért egyéb hozamokra, hanem közvetlenül magára a tőkére vetnek ki adót. A hírügynökségek értesülései szerint ráadásul az EU és az IMF a végül kialakult 6,75, illetve 9,9 százaléknál sokkal durvább, 40 százalékos terhet vetett volna ki, legalábbis taktikusan innen indították a tárgyalásokat (egyes újabb javaslatok szerint a két adókulcs 3, illetve 12,5 százalék lenne, de ez a lényegen igazából nem változtat).

(Frissítés: hétfő reggel látott napvilágot, hogy tovább finomítanák a javaslatot, eszerint a 100 ezer euró alatti betétekre 3 százalék, 100 ezer és 500 ezer euró köött 10 százalék, 500 ezer euró felett pedig 15 százalék lenne az adó kulcsa a Wall Street Journal szerint. Az EU, ECB és IMF képviselői valószínűleg elfogadnák ezt a verziót is, ha hozza az elvárt 5,8 milliárd eurós költségvetési bevételt.)

Nicos Anastasiades, ciprusi elnök elmondása szerint azért van szükség a drasztikus intézkedésekre, mert különben március 19-én az EKB megvonta volna forrásait az egyik bajban lévő nagy ciprusi banktól, ami törvényszerűen a bank összeomlásához vezetett volna, magával rántva az egész túlméretezett bankszektort. A ciprusi betétek összesített állománya meghaladja a GDP öt-hétszeresét, ráadásul igen jelentős az orosz eredetű pénzek aránya, aminek nem ismert, de vélhetően nem elhanyagolható része orosz oligarchák kevésbé törvényes üzleteiből származhat.

Ciprus még tavaly júniusban folyamodott a nemzetközi szervezetekhez mentőövért, aminek teljes összege nagyjából az ország 17 milliárd eurós éves GDP-jével egyezett volna meg, Anastasiades elődje ugyanakkor nem volt kellően szalonképes tárgyalópartner, ezért húzódott idáig a megegyezés a mentőcsomagról. Ezt most a bankbetétek megcsapolásával 10 milliárd euró közelébe sikerült leszorítani.

Az ország egyébként az eurózóna GDP-jének csupán 0,2 százalékát adja, és a mentőcsomag mérete is eltörpül például a Görögországra "elköltött" 380 milliárd euró, az íreknek nyújtott 85 milliárd euró vagy a portugálok 78 milliárd eurója mellett, így nem teljesen világos, miért "keménykedtek" ennyire Ciprussal. Az EKB, IMF, EU trió mégis azt követelte, hogy minden betétes - Jeroen Dijsselbloem, holland pénzügyminiszter szavai szerint "igazságosan" - vegyen részt a mentésben, hogy Ciprus elkerülhesse a csődöt (az euró egyben tartása miatt a "Trojka" nem engedheti egyetlen eurózóna-tagállam csődjét sem, mert az az eurózóna felbomlásához vezetne). A hivatalos indoklás szerint a GDP 100 százalékát kitevő mentőcsomag túlságosan megnövelte volna Ciprus eladósodottságát, ezért legalább részben "belső" forrásokból kell fedezni.

Mit mondanak az elemzők?

Az eddig megjelent elemzői vélemények egybehangzóan állítják, hogy negatív precedens teremt az EU a ciprusi lépéssel, egyedül a lehetséges piaci reakció súlyosságában térnek el a kommentárok.

"Ez szocializmus a maga teljes valójában, és nem hiszem el, hogy ez egyáltalán megtörténhet" - írja Lars Seier Christensen, a dán Saxo Bank vezérigazgatója blogposztjában. Christensen szerint egy demokráciában nem történhetne meg a betétek részleges elkobozása, mert a tulajdonhoz való jogot alapjaiban kérdőjelezi meg, ráadásul egy kis, gyenge országra kényszerítik rá külső erők. Szerinte Európában minden betétes joggal rémül most meg. "Ha egyszer megteheted, megteheted máskor is" - figyelmeztet a bankvezér, hogy ugyan az EU vezeti szigorúan egyszeri lépésnek minősítették a ciprusi bankbetét-adót, nem igyekeztek nyilvánvalóan kizárni, hogy bárhol máshol sor kerülhet hasonló intézkedésekre. Christensen pánikreakciót vetít előre, ami a menedéknek tekintett eszközöknek kedvez.

"A ciprusi betétadó az EU betétvédelmi intézkedéseinek megkerülését jelenti, és megfosztja kisebb betéteseket attól a garanciától, amit ígértek nekik" - idézi a Bloomberg az Európai Parlament gazdasági és nemzetközi pénzügyi bizottságának elnökét, Sharon Bowles-t. A politikus szerint azt a leckét tanulhattunk meg, hogy az EU egységes, szabad piacára vonatkozó szabályokat azonnal át lehet hágni, ha az eurózóna, az EKB és az IMF ezt mondja.

"Ciprus helyzete speciális, mert a gazdaságához képest aránytalanul nagy a bankszektora, ezért is kellett ezt a megoldást választani, és majdnem biztos, hogy máshol nem kerül sor ilyesmire" - írja Zsiday Viktor, a Plotinus Vagyonkezelő vezérigazgatója blogján. Zsiday szerint nagyobb a valószínűsége, hogy legfeljebb átmeneti pánikot okoz az egyébként váratlanul "unortodox" lépés. A betétek részleges államosítása szerinte világosan rámutat, hogy Európa bármit megtesz, hogy az eurózónát egyben tartsa, így más, extrémnek hangzó megoldások sem zárhatók ki, ha éppen ez tűnik szükségesnek.

"Ismét fel nem térképezett területeken járunk, és annak a valószínűsége, hogy visszafelé süljön el a ciprusi lépés, nem nulla" - figyelmeztet a Berenberg Bank vezető közgazdásza, Holger Schmieding, aki ugyanakkor optimista, hogy nem indul újabb masszív "fertőzés" a piacokon, hála az EKB elkötelezettségének, hogy az eurózónán belül tartsa a reformra hajlandó problémás országokat.

"Mivel a bankok zárása után jelentették be az intézkedéseket, a tőkemenekítés valószínűsége kicsi, hiszen úgyis késő már" - véli a Lloyds Banking Group vezető stratégája, Charles Diebel. Rövid távon a periféria országok eszközeire és az euróra is nyomást gyakorolnak a ciprusi turbulenciák.

"Ciprus egyedi eset a hatalmas bankrendszer és az ehhez képest elhanyagolható - 2 milliárd eurónyi - banki kötvénytartozás miatt, hiszen így a kötvények értékének csökkentése nem segített volna a bankszektoron" - írja az RBS vezető hitelpiaci elemzője, Alberto Gallo, aki szerint kisebb perifériabeli bankok elszenvedhetnek némi tőkekiáramlást a nagyobb bankok javára.

"Az euró gyengülését nem lehet kizárni, mert tovaterjed az aggodalom, hogy akár máshol is sor kerülhet a ciprusihoz hasonló intézkedésekre" - áll a Newedge Group kötvényelemzőjének véleményében. Annalsa Piazza úgy véli, hogy "némi pánik" látható majd, ami tőkekivonásokhoz vezethet az euróövezetben.

A reakció talán nem olyan súlyos, mint az elvi következmények

Meglátásunk szerint érdemes elválasztani a ciprusi betétadó elvi, filozófiai implikációit a konkrét piaci következményektől, bár a kettő nyilvánvalóan összeforr. Elvi síkon a betétesek pénzének államosítása megengedhetetlen és összeférhetetlen kellene, hogy legyen az Európai Unió alapvető szellemiségével. A görög mentőakciók részeként korábban a kötvényesekre "önként" rákényszerített tőkeveszteségek is igen negatív felhanggal bírtak, de ez esetben nem kifejezetten a kötvénypiaci kockázatokat vállaló befektetők, hanem "ártatlan", hétköznapi betétesek is a teherviselők közé keverednek. Egy éve valószínűleg kivitelezhetetlen lett volna egy ilyen lépés az eurózóna széthullása nélkül, ma viszont a piac lehet, hogy nem fog akkora jelentőséget tulajdonítani neki.

A ma, illetve ezen a héten látott piaci reakciók fontos tesztjei lesznek az elmúlt hónapokban, egy évben kialakult alapvetően pozitív hangulatnak. Eddig azt láthattuk, hogy a kisebb-nagyobb megrázkódtatásokra, sokkokra, bizonytalansági tényezőkre sem reagáltak igazán negatívan az érintett piacok. Az amerikai költségvetési kérdések vagy az olasz választások szinte visszhang nélkül múltak el a piacon, pedig ezek pénzügyi értelemben nagyobb kockázatokat hordoztak magukban, mint az eurózóna egészéhez képest elhanyagolható nagyságú ciprusi probléma. Ezzel együtt éppen a ciprusi események adhatják azt a váratlan szikrát, ami elindítja a vaskosabb korrekciót a történelmi csúcsokkal kokettáló részvénypiacokon is, amire már korábban az Investor.hu hasábjain is felhívtuk a figyelmet.

Leginkább az euró, svájci frank, norvég és svéd korona, valamint az arany és ezüst, illetve az olasz és spanyol kötvényhozamok rezdüléseit érdemes majd figyelemmel követni, ezek azok az eszközök, amelyek leginkább tükrözhetik a szélsőségesen kockázatkerülő magatartás kiújulását.

Érdemes még emellett megfigyelni a nemzetközi politikai következményeket is. A ciprusi betétek megcsapolása erősen oroszellenes felhangokkal történik, a lépés lényegében azt üzeni, hogy minden nemzetközi bankban tartott orosz pénz oligarchák törvénytelen vagyona, így hozzá lehet nyúlni, ha a szükség úgy kívánja. A hétvégén kikényszerített intézkedésben valószínűleg nagy szerepet játszik, hogy az eurózóna szempontjából ideális az alkalom arra, hogy megtörje Ciprus adóparadicsom státuszát, és elüldözze az eddig nagy arányban jelenlévő pénzmosást az ország bankszektorából.

A ciprusi pénzmosás ellen legtöbbször a német bankok és kormány emelték fel a szavukat, a mentőcsomaghoz való hozzájárulás kikényszerítése a továbbra is (vagy ismét) igen erős német befolyásra is rámutat, ami lényeges lehet a monetáris politika és az euró középtávú kilátásaiban, ha elmúlik a Ciprus miatti piac hullám.