Bajban vannak a bóvli kötvény tulajdonosok

Minden jel arra utal, hogy a Fed elrontotta a bulit a bóvli kötvények piacán is, a hozamok komoly emelkedést mutatnak az elmúlt hetekben, ezzel párhuzamosan pedig a kötvények árfolyama is mélyrepülésbe kezdett. Bár az év elejéhez képest még mindig pozitív a hozam ezeken az eszközökön, a következő hetekben ez már könnyen mínuszba fordulhat, hiszen az úgynevezett "hozaméhség" már nem áll fenn olyan mértékben, az emelkedő államkötvény hozamok miatt.

Csúnyán megégethetik magukat azok a befektetők, akik az utóbbi időben a bóvli kötvények piacára tévednek, írja a Financial Times. A Fed ugyanis úgy tűnik, hogy komolyan gondolja az eszközvásárlási program mihamarabbi leállítását, amitől alapvetően változnának meg az elmúlt évek kötvénypiaci folyamatai.

A folyamat lényegében a következő: A Fed visszafogja (majd megszünteti) a 85 milliárd dolláros havi eszközvásárlási programját, ami nagymértékű kereslet csökkenést jelent az amerikai állampapírpiacon. Az alacsonyabb kereslet miatt már nem lesznek olyan nyomott szinten a kötvényhozamok, akár több százalékos hozamemelkedés is elképzelhető a hosszabb lejáratú államkötvények piacán.

A fő sztori, az úgynevezett "hozaméhség" ezzel alapjaiban sérülne, hiszen a befektetők számára már nem kell mindenáron kockázatosabb, magasabb hozamú eszközökbe fektetni tőkéjüket, miután az amerikai államkötvények piacán is "tisztességes" hozamot tudnának realizálni. Az eladók tehát kevésbé fogják preferálni a kockázatos eszközöket, a tőke a biztonságosabb kötvények piacára áramlik majd, általános hozamemelkedés mellett.

A nagy vesztes ezzel alapvetően a bóvli kötvények piaca lehet, jól mutatja ezt, hogy az utóbbi egy hónapban a gyengébb besorolással rendelkező társaságok már egyáltalán nem bocsátottak ki vállalati kötvényeket. Ez pedig meglehetősen éles váltásnak számít, főleg úgy, hogy a tavalyi 16 milliárdos forrásbevonási képesség után idén csak áprilisban sikerült a cégeknek 22 milliárd értékben bóvli kötvényeket kibocsátani.

Hogyan működnek a kötvények?

A kötvény egy meghatározott futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyet vállalatok és országok is kibocsáthatnak, ha forrásra van szükségük. A kötvénykibocsátó vállalja, hogy a kötvény névértékét a lejárat végén visszafizeti és közben meghatározott kamatot fizet, legtöbbször évente. A kötvény árfolyama és a hozama fordított módon viselkedik. Az árfolyam emelkedése azt jelenti, hogy a hozama esik, az árfolyam esése pedig azt jelenti, hogy a hozama nő. Ez annak köszönhető, hogy minden kötvénynek van egy meghatározott éves, névértékhez viszonyított kamatfizetési kötelezettsége, amit kuponnak nevezünk.

Ha például ez a kupon két százalékos és a kötvényt mondjuk annak 100 forintos névértékén vásároljuk meg, akkor a kötvény hozama is két százalékos számunkra. Ha azonban a kötvény futamideje közben megváltozik a véleményünk a kötvény kibocsátójáról, például valamilyen okból már kevésbé bízunk meg benne, mint korábban, akkor valószínűleg el akarjuk adni a kötvényünket.

Ha nagyon szabadulni szeretnénk a kötvénytől, már a 100 forintos névértéke alatt is hajlandóak leszünk megválni tőle (leesik a kötvény árfolyama). Aki viszont tőlünk például 98 forintért megveszi a kötvényt, annak a 100 forintos névértékre vetített 2 százalékos hozam már nem 2 százalékos hozam lesz, hiszen csak 98 forintot fizetett érte. Az árfolyam esése tehát növelte a kötvény hozamát. Ugyanezen logika mentén a kötvény árfolyamának emelkedése a hozam csökkenését jelenti.

Ha egy kibocsátó kötvényeinek csökken a hozama, az legtöbbször azt jelenti, hogy nő a bizalom a kötvény kibocsátója irányában, a hozamemelkedés ezzel szemben bizalomvesztést jelent. Ennek magyarázata egyszerű: a kötvény árfolyama a gyakorlatban akkor emelkedik (hozamcsökkenés), ha megnő a kereslet iránta, a kínálat pedig ezzel nem tart lépést. Ha gyorsan akarnak szabadulni egy kibocsátó kötvényétől, akkor annak a túlkínálat miatt esik az árfolyama (emelkedik a hozama).

Ezzel együtt idén még mindig jól teljesítenek a bóvli kötvények, hiszen amíg a befektetésre ajánlott kötvényeken idén elért hozam már 2,6 százalékos mínuszt mutat (főleg az elmúlt hónap nagy veszteségei miatt), addig a bóvli kötvények hozama egyelőre még pozitív az év elejéhez képest.

Az viszont nem véletlen, hogy a nagy bóvli kötvényekbe fektető alapokba is egyre kevesebb tőke áramlik, a JP Morgan adatai szerint az európai bóvli kötvényekbe fektető alapokból 927 millió euró áramlott ki júniusban, míg az amerikai piacon 9,1 milliárd dollárt vettek ki a befektetők a hasonló alapokból.

Ray Notle, a SkyBridge Capital egyik vezetője pedig kiemelte, jövőre akár a 3 százalékot is elérheti a tízéves amerikai kötvényhozam, ha pedig nem lesz recesszió a gazdaságban, akkor a befektetők aligha preferálják majd a fix hozamot biztosító pénzügyi termékeket.