Lázár János keserves küzdelme az utolsó eurókért

Brüsszel 15-ből 13 programot blokkol, nem folyósít uniós pénzt Magyarországnak a szabálytalanságok miatt. 500-600 milliárd forint úszhat el, Lázár János, az uniós kasszakulcs birtokosa ezt alkudná le az ötödére-tizedére. Így is kapkodnunk kell az uniós források kiszórásával, most fizetjük meg annak az árát, hogy 2006-ban óvatoskodva állt fel a rendszer, majd a 2010-es kormányváltáskor is lelassult.

"Hát, innen szép nyerni" - érzékeltette a szerdai kormányülésre már akciótervvel készülő Lázár János államtitkár a legutóbbi sajtótájékoztatóján, mennyire drámai a helyzet az uniós pénzeknél. Lázár, aki július végén megkapta az uniós pénzosztásért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) irányítását, a brutális kilátásokkal indokolta a kormány azonnali beavatkozásának szükségességét: Magyarország 500-600 milliárd forintot bukhat el az uniós támogatásokból, miután Brüsszel tizenötből tizenhárom, a pénzosztás csatornáit jelentő operatív programban (OP) szabálytalanságokra hivatkozva leállította a kifizetéseket.

Ez az összeg ugyan a 2007-2013 közötti keretnek csupán a 6-8 százaléka, a kormány számára mégis nyilvánvaló politikai kudarc, ha elveszítjük. Különösen azok után, hogy mi mindent bevetett az adóemelések sorozatától az új adók bevezetéséig azért, hogy Magyarország az uniós deficiteljárásban ne veszítsen el 450 milliárd forintnyi uniós pénzt. Önmagában is nagy feladat, hogy 2013 végéig lekössük, 2015 végéig pedig elköltsük a támogatásokat, erre már Orbán Viktor miniszterelnök is ráeszmélt tavaly. Felismerte, hogy gyorsítani kell, és kijelentette, hogy az EU-s forrásoknak az utolsó fillérig célba kell érkezniük, semmilyen kompromisszum nem fogadható el.

Azt is mondta, hogy "miközben arról beszélünk, hogy milyen nehéz nekünk, közben dől a pénz Magyarországra". Most azonban megint nehéz lett, mert a pénzcsap elzárása óta nem dől a pénz. Három OP-ről az Origo februárban megírta, hogy vita van Brüsszellel, azóta - Lázár hétfői bejelentése szerint - még súlyosabb lett a helyzet.

Kifutunk az időből

Magyarország nincs egyedül a problémájával. Az Európai Unióban több mint 500 operatív program működik, és ebből több mint 250-ben felfüggesztették a kifizetést - mondja Csepreghy Nándor, fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár. Az Európai Bizottság a problémás programokat elkezdi vizsgálni, a hibákról levelez a tagállamokkal, közben pedig nem fizet, (brüsszeli nyelven: "megszakítja" a kifizetést). Ez a sárga lapos figyelmeztetés, és olyan rövid időre szól, hogy azt nem is feltétlenül érzi meg a tagállam, mivel a néhány hónapos számlagyűjtési időszakba ez akár bele is férhet. Az uniós pénzek kifizetése ugyanis technikailag úgy zajlik, hogy a nyertesek előbb megvalósítják a projektjüket, a magyar államtól megkapják a támogatást, az NFÜ összegyűjti a számlákat, és néhány havonta egyben elküldi Brüsszelbe, amely azután fizet a magyar államnak. Legalábbis, ha mindent rendben talál, márpedig most nem erre mutatnak a jelek.

Ha nem sikerül rendezni a vitát, akkor jön a keményebb ellenőrzés, és valóban felfüggesztik a támogatást. Sőt súlyos pályázati hibák esetén az Európai Bizottság akár visszamenőlegesen is elveheti a támogatást, de gyakoribb, hogy egyszerűen nem, vagy csak részben fizetnek a számlákra.

Minderről Lázár János alkudozik majd Brüsszellel. Az államtitkár azt mondta, "nincs más választásunk, mint a bírság kifizetése", bírság alatt pedig azt a részt kell érteni, amelyet a hibásan levezényelt pályázatokra mégsem ad oda az unió. Ez a pénz nem vész el automatikusan, újra meg lehet pályáztatni. A gond az, hogy december 31-ig nemcsak új pályázatot kellene kiírni, hanem eredményt is kellene hirdetni, erre pedig egy elhúzódó vita esetén nem sok esély maradna. Lázár János szeptember 15-éig lezárná a kérdést, elismerve, hogy könnyen lehet, 50-100 milliárd forint büntetésként elsüllyed a szűkös időkeret miatt.

Kapkodunk, mert lassúak voltunk korábban

Legalább két oka van annak, hogy kapkodás lett a nagy uniós pénzosztás vége az idén lezáruló hétéves ciklusban. A 444.hu szerint 2006-ban felállt NFÜ-nél az első időben inkább a hibák keresését helyezték előtérbe a pályázatoknál. A dolgozók attól féltek, hogy ha valaha valamilyen szabálytalanságot talál Brüsszel, akkor a felelősök repülnek az NFÜ-ből, ebből lett az óvatoskodás.

A 2010-es kormányváltáskor pedig azért lassult le az egész rendszer, mert akkor is mindenki a székét féltette az NFÜ-nél, nagy volt a fluktuáció, új emberek jöttek, régiek mentek, belső átszervezések miatt döcögött a rendszer. Az új politikai elittel érkezők sokszor máshogy értelmezték a pályázati kiírásokat, mint az elődeik. Az új vezetés érkezése és a második Széchenyi-terv 2011 tavaszi indulása között ráadásul nem írtak ki új pályázatokat, vagyis épp a félidőben súlyos hónapokat vesztegettek el úgy, hogy Lázár János szerint a Fideszben is sokan háborognak amiatt, hogy közben érdemben semmi nem változott.

Van mit ellenőrizni

Az EU-nak nem érdeke, hogy elvegye a pénzt a tagállamoktól, az viszont igen, hogy kordában tartsa őket. A jóindulatát bizonyította például akkor, amikor lehetővé tette, hogy a válságban kisegített tagállamok, köztük Magyarország nagyobb arányban kapjanak támogatást. A pályázatok támogatását tavaly ősz óta már nemcsak 75, hanem 85 százalékban állja Brüsszel, vagyis a magyar államra kisebb teher, alacsonyabb rész hárul.

A brüsszeli bürokraták azonban a számos probléma miatt árgus szemmel figyelik a tagállamok pénzfelhasználási gyakorlatát. Az első három elkaszált program (közlekedés, környezetvédelem, társadalmi infrastruktúra) esetében egy egészen aprónak tűnő hibába kötöttek bele, amire Lázár János könnyen mondhatta azt, hogy a bizottság politikai támadást indított a kormány ellen. A kifogás az volt, hogy az uniós pénzből megvalósuló állami építkezésekhez kiírt közbeszerzésnél több esetben előírták, hogy az építtető mérnökének tudnia kell magyarul, és a magyar építész kamaránál kell regisztrálnia. Nemcsak a nyertesnek, hanem már az indulónak is, ez pedig hátrányos lehetett a külföldi indulók számára. Csepreghy Nándor szerint a bizottság ezt megelőzően hat évig nem kifogásolta ezt az eljárást, az auditokon pedig átmentek a magyar projektek, ezért szakmai alapon nehezen értelmezhető az uniós érvelés.

Brüsszel viszont könnyen találhat ennél kevésbé piszlicsáré indokokat is vizsgálatra. Az Origo februárban írt egy pályázatról, ahol az eljárási szabályokat felrúgva az NFÜ regionális szervezete előbb (tavaly decemberben) kihirdette a győzteseket, majd (idén januárban) a központból leszóltak, és egy új listát tettek közzé. Mint később kiderült, a módosítás azért is volt pikáns, mert így a végső nyertes Ficsor Ádám, a Gyurcsány-kormány kabinetfőnöke lett, megelőzve többek között az Orbán-család bizalmasának tartott, a miniszterelnök feleségével korábban több közös üzletben érdekelt Kékessy Dezső cégét.

Az Index szintén februárban írt egy 2012-es, támopos pályázatról, amelyben az egészséges életmód fontosságát hangsúlyozó kampányra lehetett pénzt nyerni. A tender szépséghibája az volt, hogy elvileg senki nem nyerhetett volna pénzt, mégis hirdettek nyerteseket. A szűkös keret miatt csak azok kaphattak pénzt, akik a feladás első lehetséges napján, 2012. július 23-án postán adták fel a pályázatukat. A postának viszont legalább egy nap kell a kézbesítéshez, így logikailag lehetetlen, hogy aznap célba érjenek a küldemények. A pályázat lebonyolítói szerint viszont nem lehetetlen, mert vannak 24 órán keresztül nyitva tartó posták, vagyis aki 0.01-kor adta le a pályázatot, az nyerhetett. Lázár János hétfőn említette, hogy van olyan támopos pályázat, ahol Brüsszel a teljes támogatást meg akarja vonni, de az nem derült ki egyértelműen, hogy erről a tenderről volt-e szó.

Arról viszont szokatlan nyíltsággal beszélt az uniós kasszakulcs birtokosa, hogy egy több ezermilliárd forintos forrásnál mindig adott a korrupció lehetősége, csak a mértéke a kérdéses. A közbeszerzésekkel kapcsolatos korrupció mértékével a Transparency International is foglalkozott, egyik jelentésükben azt írták, hogy a közbeszerzések ellenőrzése és felülvizsgálata nem megoldott, az eljárások 65-75 százaléka korrupt, emiatt 25 százalékkal többe kerülnek a beruházások.

A csehek is megkapták

Az uniós pénzek akadozásának komoly költségvetési vetülete is lehet. Lázár János állítása szerint még akkor sem kerül veszélybe a 2013-as költségvetés, ha Brüsszel az idén egyáltalán nem fizetne a leállított programokban, de Csehország példája azt bizonyítja, hogy a kormánynak azért van aggódnivalója.

Prága éveken át küzdött Brüsszellel, mert a cseh ellenőrzési szabályok nem voltak alkalmasak a korrupció kiszűrésére. Többször leállították a kifizetéseket, így fordulhatott elő, hogy 2012 júniusáig a 780 milliárd koronás (több mint 9000 milliárd forintos) EU-s keretükből hiába hívtak le 570 milliárdot, az unió csak 130 milliárdot fizetett ki. A cseh kormányfő szerint ez rányomta a bélyegét a nemzeti költségvetésre, mivel a visszatartás idején abból fizették a pályázatokat, a hiány így megugrott.

A Lidové Noviny konzervatív lap akkor azt írta, köze lehet az uniós ellenőrzésnek ahhoz, hogy Csehország (és Nagy-Britannia) 2012 elején nem volt hajlandó aláírni az uniós fiskális paktumot. A 2012 márciusában leállított programokat októberben újra tudták indítani, viszont a környezetvédelemben 5, a közlekedésben 10 százalékkal csökkentették a támogatást a hibásnak talált pályázatokban. Ehhez hasonló "bírságra" számíthat most Magyarország is, azzal a különbséggel, hogy a csehek esetében lényegesen jobb volt az időzítés. A visszatartott pénzeket ott volt idő újra megpályázni, Magyarországot azonban - a hétéves ciklus zárása előtt négy hónappal - már nagyon szorítja az idő.