Ez főként a 92 százalékos hányadot kitevő, munkaviszonyból származó bérjövedelem 6 százalékos bővülésének köszönhető. A megyében egy adózóra átlagosan kétmillió-tizenháromezer forintos jövedelem jutott, és itt adtak be országszerte a legkevesebben minimálbéres bevallást. A minimálbér és 2 millió forint közötti éves jövedelmet szinte ugyanannyian szerepeltettek a Közép-dunántúli régióban, mint minimálbért. Ők az összevont jövedelemből és összes adókötelezettségből közel egynegyedes részarányt képviseltek. A Közép-Dunántúlon a legmagasabb munkaviszonyból származó jövedelmet, 236 millió forintot egy Fejér megyei adózó vallotta be. Komárom-Esztergom megyében a legmagasabb munkaviszonyból származó jövedelem 107,5 millió forintot tett ki. A legtöbb alacsony jövedelmű adózó Fejér megyében található.
Tavaly több mint 127 ezer ember rendelkezett munkaviszonyból származó bérjövedelemmel, melynek átlagos összege havi szinten 170 ezer volt, ez az előző évihez képest átlag havi 13 ezer forintos béremelkedésnek felel meg. Közép-Dunántúlon az összes bevallást benyújtó személy egyharmada, 161 ezer ember az éves minimálbér értékének megfelelő vagy annál alacsonyabb összevont jövedelemről adott számot, az összevont jövedelem mintegy kilenc százaléka képződött náluk.
Az árfolyamnyereségből származó jövedelem tekintetében egy Komárom-Esztergom megyei magánszemély a tavalyinál ötször nagyobb összeget, 238 millió forintot tudhatott magáénak. Osztalékjövedelmekből szintén egy Komárom-Esztergom megyei adózó vallotta a legtöbbet, 798 millió forintot.
Az ingatlanértékesítésből származó legmagasabb jövedelmek lényegesen mérséklődtek az előző évhez képest. Az első helyen egy Fejér megyei adózó állt 137 millió forinttal, Komárom-Esztergom megyében 11 millió forint bizonyult a legmagasabbnak, ami fele az egy évvel korábbinak. Veszprém megyében ennél valamivel több, 14 millió forint volt a legmagasabb ingatlan értékesítésből származó jövedelem, mely mindössze hét százaléka a 2011. évi értékeknek.