Beszélgetni sincs idő, nemhogy politizálni

Kevés ennél közvetlenebb politikai üzenet volt eddig, mint a CBA-vezetők felhívása a békemenetre, de a politikai vihar szele alig ért el a megcélzott dolgozókig. Az általunk megkérdezett CBA-s eladók, árufeltöltők vagy röhögnek a politikán, vagy nem is érdekli őket, csak hadd mehessenek már haza.

„A szerencsétlen dolgozókat belekényszerítik egy ilyen aljas ocsmány helyzetbe. Szégyelljék magukat” – írta egyik kommentelőnk arra a keddi cikkünkre, amelyből kiderült, hogy a CBA-franchise tulajdonosai, Baldauf László és Lázár Vilmos az október 23-i békemenethez való csatlakozásra kérte a CBA-s dolgozókat.

A Népszava által közölt levélben többek közt azt írták, "akik a hazánk további megerősödését, a kiegyensúlyozott és szisztematikus fejlődését tartják fontosnak, mindazoktól kérjük, hogy jöjjenek el, és együtt vegyünk részt a békemeneten, majd hallgassuk meg Miniszterelnökünk ünnepi beszédét". A levelet Baldauf László felvállalta, és meg is köszönte a Népszavának, hogy segítenek terjeszteni a gondolatait.

Ritka, hogy egy országosan ismert vállalkozás ilyen direkt politikai kiállásra kéri az érdekeltségéhez tartozó dolgozókat – ezt a kommentelők kisebb-nagyobb vehemenciával szóvá is tették. Volt, aki „durva kényszernek” tartotta a levelet, amely alkalmas a dolgozók osztályozására, és volt olyan, magát fideszes jobboldalinak megnevező vállalkozó is, aki bár maga is több békemeneten vett részt, de „minimum ízléstelennek” nevezte a CBA-vezetők levelét.

Beszélgetni sincs idő

Úgy tűnik azonban, hogy az érzelmekkel átfűtött politikai vihar, amelyet a levél kavart, alig jutott el a CBA tényleges dolgozóiig.

„Tessék?” – kerekedett el a szeme az egyik budai CBA eladójának, amikor arról kérdeztük, tud-e a levélről. Az üzletlánc több budapesti boltját végigjárva nem találtunk olyan dolgozót, akihez eljutott volna Baldaufék levele. Ennek oka az lehet, hogy a levelet az üzletvezetőknek címezték, és abban csupán az állt, hogy „megkérjük a tisztelt boltvezetőket, hogy az áruházi személyzet valamennyi tagját legyenek kedvesek informálni a levélről, és a benne szereplő fontos tartalomról”.

Bár a levél kétségtelenül egyoldalú politikai véleményt tartalmaz, ahol Orbán Viktor „a legnagyobb formátumú magyar politikus”, az ellenséget pedig a „posztkommunista, liberális gazemberek” jelentik, de a kommentekben felbukkanó kényszerítésről nincs szó. Sőt, csupán egy olyan dolgozót találtunk, aki egyáltalán hallott a levélről, de ő se a munkahelyén, hanem csak az újságból. „Mi dolgozunk, és örülünk, ha hazaérünk, nem járunk felvonulásokra” – mondta.

Az egyik hetedik kerületi CBA-ban egy középkorú árufeltöltő nő azt mondta, nem nagyon beszélgetnek politikáról, mert „beszélgetni se nagyon van idő.” A kerület egy másik üzletében az eladólány elmesélte, hogy politikáról annyi szó esik legfeljebb, hogy együtt röhögik ki azt, amit az újságban olvastak.

A központ nem dolgozók munkaadója

A CBA egy franchise-cég, amelyben a boltok nagy része a CBA központi cégétől csupán a jogot vásárolja meg, hogy használhassa a márkát. Cserébe csatlakoznak a beszerzési rendszerhez, és például kötelezettséget vállalnak egyes termékek forgalmazására, vagy épp a marketingelemek használatára. A dolgozók a boltok és nem a központi CBA-cég alkalmazottai, utóbinak nincs beleszólása abba, hogy kiket vesznek fel. Ezért Baldauf László és Lázár Vilmos is csupán kérhette az üzletvezetőket – ám ezt tapasztalataink alapján, legalábbis Budapesten, kevesen teljesítették.

A CBA egyik területi vezetője ismerte a levél tartalmát, hiszen ő megkapta Baldauféktól, de azt mondta, egyáltalán nem volt kötelező, és buszok se indultak CBA-kból a Hősök terére. „Szerintem senki nem ment el” – mondta a hozzá tartozó üzletek alkalmazottairól.

Szó esik politikáról a boltban? Mi érezhető a CBA-vezetők politikai elkötelezettségéből? Ha ön vagy ismerőse CBA-dolgozó, és megosztaná véleményét a témában, kérjük, írjon a [e-mail] címre!