Magyarországgal befejeztem

A januártól életbe lépett szigorú szabályok sok kisebb, kenőolajjal kereskedő cég végét jelentheti. Korántsem egyértelmű, hogy a piac a jogszabály céljának megfelelően fehéredni fog, vagy éppen ellenkezőleg: még több szereplőt lök a feketézés felé.

„Magyarországgal befejeztem. Ezentúl kizárólag Lengyelországban szerzem be az árut, Ausztriában adom el, és Szlovákiában jegyzem be a cégem” – mondja keserűen egy kenőolajokkal és hasonló termékekkel foglalkozó nagykereskedő. Döntését alapvetően azzal indokolja, hogy portfóliójának jelentős részét januártól a jövedéki körbe sorolta egy jogszabály-módosítás.

Jellemzően külföldön szerezte be az árut, mert ott szerinte olcsóbb, felpakolta a furgonját, és közvetlenül vitte a magyar vevőinek, a boltosoknak és a szervizeknek. A hasonló „kis-nagykereskedők” akkor tudják megnyerni maguknak a boltost, ha majdnem mindent egy kézből tudnak adni, a kenőolaj mellett általában ipari zsírokat, ragasztókat, csavarlazítókat és hasonló termékeket kell tartaniuk. Így sokfajta terméket importálnak, és hetente-kéthetente kisebb mennyiségekkel ingáznak a különböző kelet-európai beszerzési helyek és a magyar vevőik között.

Nyomott piacon

Ebben a modellben sűrű fillérekből áll össze a bevétel, egy 100 grammos szilikonzsírt például körülbelül 600 forintért szereznek be, és 650-ért adnak el. A piac olyan nyomott, hogy ha megpróbálnák 700-ért kínálni, már senki sem venné meg tőlük.

Körülbelül 50-70 ilyen, hasonlóan fapados modellben működő, boltot fizikailag fenn sem tartó nagykereskedő lehet Magyarországon, és a jövedéki körbe vonás sokuknak okoz most gondot.

Az új szabályok szerint 5 millió forintot kell letétbe helyezniük, nyitniuk vagy bérelniük kell egy legalább 50 négyzetméteres raktárat, további 160 ezer forintért kellene egy új, az adóhatóság követelményeinek megfelelő szoftvert venniük (amit csak a jogtiszta gépeikre telepíthetnének, ha van ilyen, de jellemzően nincs). És sokkal szigorúbb ellenőrzésre kell készülniük. Ez évente összességében milliós költségnövekedést jelent, és állítják, hogy ezt nem bírják kigazdálkodni.

Az sem jelentene számukra megoldást, ha felhagynának a kenőolaj-kereskedelemmel. Ugyanis egyes zsírokat és még a csavarlazítót is bevették a jövedéki szabályok alá. A Nemzeti Adó- és Vámhatóság (NAV) ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt válaszolta, hogy „a jogszabály-módosítás azért tartalmaz számos szóba jöhető vámtarifaszámot, hogy a kötelezettség alól a termékek átsorolásával ne lehessen kibújni”. A NAV becslése szerint a kenőolaj-forgalmazás jövedéki engedélyezése 775 gazdálkodót érint, a kiskereskedelmi egységek száma pedig több ezer lehet.

Kikerült termékdíj

A féllegális vagy feketekereskedelem itt is jelentős, a számla nélkül adott áru mellett a termékdíj befizetését is sokan kikerülik. Ezt egyébként 1998 óta kell fizetni a kenőolajok után, bevezetésének célja pedig az volt, hogy ne lehessen gázolajat kenőolajként elkönyvelve behozni az országba. Az a 4 literes olaj, ami hivatalosan 6-8 ezer forintba kerül, egy "fapados" kereskedőtől már 4500-ért beszerezhető féllegális formában: az árkülönbözet már csábítóan nagy.

A hazai nagykereskedelmi piac másik végét a vezető, jellemzően multinacionális nagyforgalmazók alkotják. Szerintük egyértelmű, hogy a fenti módszerrel dolgozók a feketepiacon működnek, és csak tisztulna a kép, ha kiszállnának az üzletből. Szerintük nem életszerű, hogy egy kereskedő ne tudja kigazdálkodni a pluszköltségeket. Márpedig az Origónak nyilatkozó érintett szerint ez évi 50-100 millió forint forgalom mellett sem lehetséges.

„Az uniós csatlakozással megszűntek a határok, ha valaki kiment Bécsbe vagy Pozsonyba, és behozta a kenőolajat a műhelyébe, nem fizette meg a termékdíjat és az áfát sem. Ha a befizetett termékdíj alapján visszaszámolunk, 2003-ban 80 ezer, 2005-ben viszont csak 62 ezer tonna kenőanyagot forgalmaztak Magyarországon, pedig semmi sem történt, ami ezt indokolná. Joggal feltételezhető, hogy ennyi kenőanyagot becsempésztek” – mondja Wilde György, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára. "Az ilyen szereplőkkel nem lehet versenyezni", pont ezért kérték régóta, hogy a kenőanyagok nagykereskedelme tartozzon a jövedéki körbe.

„A rendszer kijátszhatatlan, és betartását a jövedéki törvény szigora biztosítani fogja” – mondja Wilde. A NAV és a MÁSZ úgy számol, hogy évente 10 milliárd forint adóbevétel-kiesést okoz a szektor feketekereskedelme.

Megtévesztő kép

Az Origónak nyilatkozó kisebb kereskedőnek azonban más a véleménye és a prognózisa. Ő úgy véli, hogy ezzel a húzással a kis piaci szereplők közül sok tisztességes alól rántják ki a szőnyeget, aki pedig eddig is hajlamos volt a feketézésre, azt nem fogják meg, sőt még inkább a szürke zónába tolják.

Szerinte megtévesztő az a kép, amelyiken a nagy piaci szereplők patyolat tisztának, a kicsik pedig áfacsalónak látszanak, mert mindkét kör kereskedik a szürke zónában. Ahogy a cukorért is kétszer vagy ötször fordul a kamion a határokon, az olajjal sincs ez másként. Egy menet jön legálisan, egy pedig illegálisan, a hatóságoknak viszont csak a legális fuvar papírjait mutatják az ellenőrzéskor. Az autószervizek is kétfajta forrásból vesznek olajat, hivatalosan és kéz alatt, az ellenőröknek pedig csak a legális beszerzés papírjait mutatják.

A kicsik értelmezése szerint tehát az új szabályok azt célozzák, hogy csak a nagyok maradjanak talpon: ők kérték, hogy a jövedéki körbe kerüljenek a termékek, és részt vettek a jogszabály előkészítésében. Semmivel sem ártatlanabbak a kisebb társaiknál – ám utóbbiaknak nincs érdek-képviseleti szervük, így a jogszabály a nagyobbaknak kedvez.

„A kenőanyagokkal kapcsolatban mi adtunk be javaslatot az NGM-nek, és ez megjelent a jövedéki törvényben. Ahhoz, hogy meg lehessen mondani, kell-e változtatni a most hatályba lépett szabályozáson, több időnek kell eltelnie” – mondja Wilde György.

A NAV is arra hivatkozik, hogy a törvényváltozás kezdeményezői a termékkör piaci szereplőit tömörítő, érdekeiket becsatornázó szerveződések voltak, illetve az ő közreműködésükkel hatástanulmány is készült.

„A NAV és a Nemzetgazdasági Minisztérium közötti egyeztetések során tisztáztuk, hogy a szövetségek is tudják, az intézkedés adminisztrációs és anyagi többletterhekkel jár, de ők ezt az illegális kereskedelem visszaszorítása érdekében vállalták, és álláspontjuk szerint e terhek a cél érdekében nem aránytalanul nagyok” – közölte kérdésünkre az adóhivatal.