Komoly harc dúl a befektetőkért

Az aktív és passzív stratégiát követő befektetési alapok ádáz küzdelmet folytatnak a befektetők kegyeiért. Ebben a harcban ugyanakkor a legnagyobb győztesek pont mi, befektetők lehetünk, hiszen az egyre jobb hozamokra törekvő aktív alapok a mi vagyonunkat növelik, miközben a passzív alapok, és ezzel a piac minél kiemelkedőbb túlteljesítésén fáradoznak.

Az utóbbi időkben folyamatos harc dúl a befektetők megnyerése érdekében az aktív és passzív stratégiát követő befektetési alapok között. Bár a számok egyelőre a passzív alapok egyértelmű uralmára és folyamatos térnyerésére utalnak, az aktív alapok is egyre csak újabb trükkökkel állnak elő a befektetők bizalmának megszerzése érdekében. Ezt bizonyítja az is, hogy a Reuters adatai alapján csak tavaly 193 új aktívan kezelt alapot indítottak útnak az Egyesült Államokban.

Küzdenek az aktív alapok

Az aktív alapok annak érdekében, hogy az indexkövető passzív alapok mellett némi teret nyerjenek, egyre inkább a piaci rések felkutatása felé fordulnak. Erre szükség is van, hiszen a passzív alapok folyamatosan szívják el a tőkét az aktívan kezeltek elől. Ennek aránya pedig már egészen elképesztő, hiszen míg tavaly a passzív alapokba 166 milliárd dollár áramlott, az aktív alapokból összesen 98 milliárdot vontak ki a befektetők.

Az aktív alapok specializálódása irányába mutat az is, hogy számos olyan terület van még, ahol azok tekintélyes profitra tehetnek még szert, mivel ott a passzív alapok nem tudnak, vagy nem akarnak versengeni. A Morningstar adatai alapján, az USA-ban 2014 során alapított aktív alapok több mint fele piaci rések felkutatására irányuló stratégiát folytatott. Erre lehet nagyon jó példa, hogy tavaly már a háromdimenziós nyomtatásra szakosodott 3D Printing and Technology alapot is elindítottak az USA-ban.

Megéri az egyedi részvénykiválasztás?

Az aktív portfólió menedzserek úgy gondolják, hogy bár jelenleg nem túl fényes a helyzetük, az aktívan kezelt alapokra jellemző un. „stock picking”, vagyis az egyedi részvénykiválasztása egyre inkább jövedelmező lesz. Ha pedig ez beindul, akkor a befektetők is özönleni fognak. Ehhez csak annyi kell, hogy a 2009 óta tartó amerikai bikapiac elkezdjen kifulladni.

Addig viszont még az aktív alapoknak komoly harcokat kell megvívniuk. Elég, ha azt nézzük, hogy az aktív alapok átlagos hozama tavaly több mint 3 százalékponttal volt alacsonyabb a passzív alapokénál. Ekkora különbség pedig a Lipper adatai szerint több mint 10 éve nem fordult elő.

A befektetők pedig nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a múltbeli hozamokra, mivel bár ezek nem jelentenek garanciát a jövőbeli szép teljesítményre, azt a képet festik, hogy az alapot megfelelő hozzáértéssel és tehetséggel megáldott portfólió menedzserek irányítják.

Ez jelentheti a jövőt

A chicago-i Oberweis Fund elnöke, James Oberweis elárulta azt is, mi az a tényező, ami az aktív alapok malmára hajtja a vizet. Úgy véli ugyanis, hogy még a hatékony piac legelvakultabb hívei is beláthatják, hogy mindig is találhatóak lesznek nem hatékony részpiacok. Erre jelenleg a legjobb példát az Oberweis véleménye szerint a kis kapitalizációjú, illetve az Amerikán kívüli, nemzetközi vállalatok részvényei jelentik.

Ezzel vág egybe a Morningstar statisztikája is, amely szerint a tavaly indított alapok 40 százaléka (szám szerint 77 darab) vagy fejlődő piaci, vagy nemzetközi, vagy pedig kis kapitalizációjú vállalatokra szakosodott.

De ugyanezt vallja a Los Angeles-i Causeway Fund elnöke, Harry Hatford is, akinek vállalata ugyancsak egy kis kapitalizációjú nemzetközi részvényalapot indított tavaly. Ő is úgy látja, hogy ezeken a területeken a legkisebb a verseny a passzív alapokkal és ennek köszönhetően az egyedi részvénykiválasztás még jövedelmező lehet.

Az aktív alapok tehát egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben, de számos olyan lehetőség áll még nyitva előttük, ami bizakodásra adhat okot. Ehhez viszont először a hozamaikat kell megfelelő szintre hozni, amint ez a cél sikerült, a befektetők is vissza fognak térni az aktív alapokhoz.