Melyik a világ legértékesebb startupja?

Kínáé a világelső, de utána hosszú szünettel következik a Xiaomi negyedét érő következő ázsiai startup

Egész lista van belőlük, és egy év alatt kétszer annyian lettek. A tanulság mégis az, nem egyre könnyebb betörni erre a piacra, hanem változatlanul nehéz. És bár ebben az exkluzív klubban még a legtörpébb vállalkozást is minimum egymilliárd dollárra értékelik, többségükről valószínűleg egyikünk sem hallott.

Míg 2013-ban 36 startupot értékelt legalább egymilliárd dollárra a Dow Jones VentureSource, a világ legakkurátusabb kockázati tőke-adatbázisa, ugyanez a szám 2014 végén már 73 volt. Sok szereplő neve kicsit sem ismerős, pedig az olyan cégek, mint a Jingdong, a Nutanix vagy a Zalando jóval előbb produkáltak bevételt, mint a Snapchat vagy a Pinterest.

Kevesen, de egyre többen

Noha a jövedelmezőség nem is feltétele annak, hogy ilyen sokra értékeljék őket, jellemzően eljutottak a profitábilis működésig. A Dropbox forgalma csak 2013-ban 200 millió dollár volt. Az Egyesült Államok pedig fajsúlyosabban képviseli magát, mint a dotcom lufi éveiben, 1999-ben és 2000-ben: míg akkor összesen 18 amerikai startup ugrotta meg a milliárdot, ugyanez csak 2011 és 2013 között 19 vállalatnak sikerült.

Kínában az online vállalatok állnak az élvonalban, de az okostelefongyártó Xiaomi világelsőségét sem tavaly, sem tavalyelőtt nem veszélyeztette más startup. Kereken 10 milliárd dollárt ért. Európában 2013-ban a német ruha nagyker, a Zalando volt az éllovas 5 milliárd dollárral, őt követte a Spotify, majd a Mobileye. Tavaly egészen mást mutatott a térkép, például mert a Zalando azóta eljutott az exitig.

Kínáé a világelső, de utána hosszú szünettel következik a Xiaomi negyedét érő következő ázsiai startup Forrás: http://graphics.wsj.com/billion-dollar-club/

A világelső tartja magát

Ez az interaktív ábra nem csak tanulságos, de nagyon szórakoztató is. A kínai szupercég egy év alatt 10 milliárdról 46 milliárdra értékelődött, de – mint az Ázsia fülre kattintva azonnal látható – ez inkább kiugró pillanat, mint trend, az őt követő Flipkartot ennek a nem egészen negyedére, 11 milliárd dollárra evaluálták. Abszolút tendencia azonban, hogy az itt megtalálható startupot Kaliforniában jegyezték be, és hogy IT-területen ügyködik.

Az Egyesült Államok mutatja a legrendezettebb képet: ha amerikai startup, szinte biztos, hogy kaliforniai és IT-s Forrás: http://graphics.wsj.com/billion-dollar-club/

Európát hat startup képviseli a klubban Forrás: http://graphics.wsj.com/billion-dollar-club/

Az a tény, hogy 36-ról röpke év alatt 73-ra ugrott a pénzügyileg igen komoly szereplők száma, sugallhatná, hogy a pálya egyre könnyebb. De ez önmagában csak statisztika. A kockázati tőke 2011 óta több mint 16 ezer cégbe szállt be, vagyis fél százalékuknál is kevesebb jutott el a milliárdig. Európa pedig feltűnően alulreprezentált. A Spotify 4 milliárd, a Shazam 1 milliárd dollárt ér, de rajtuk kívül ezen a listán összesen 4 darab európai startupot találunk, míg Ázsiából 15-öt. Érdekes viszont, hogy működik az utánzás. Egy csapat koreai fejlesztő a Grouponra vetette vigyázó szemeit, amikor megalapította a Coupangot, az Uber pedig indiai IT-sokat vezetett arra, hogy megszülessen az Ola Cabs. És ebben nem a copy-paste módszer a figyelemre méltó, hanem az, hogy adaptálnak egy bizonyított ötletet a helyi piacra, majd megpróbálják eladni globálisan, és ez sikerül is.