Az M4-es Abony és Fegyvernek közötti része három szakaszban épül. A másodikat építi Simicska Lajos Közgépe az A-Híd Építő Zrt.-vel együtt. A partner nem véletlen, ezen a szakaszon épül, illetve kellene épülnie a Tisza-hídnak és még egy ártéri hídnak is. De az egész építkezésre jellemző, hogy lápos és tagolt területen halad. A kormány többször is védekezett már ezzel, amikor a költségek szóba kerültek.
Például 2013-ban, amikor Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter azt ecsetelte, hogy ez a szakasz keresztezi a Zagyvát és a Tiszát, ezért egy 170 és egy 760 méter hosszú hidat is kell építeni. Növeli az árat az is, hogy "a területen a folyók árterei miatt rosszak a talajviszonyok, a töltés építése rendkívül költséges". Ráadásul az építkezés egy részén szigorúbb környezetvédelmi előírásokat kell betartani.
Az Indexen jelent meg a hír arról, hogy az Európai Bizottság nem fogja támogatni az M4-es autópálya Abony-Fegyvernek közötti szakaszának megépítését. Akkor azt írták, hogy Brüsszel szerint a három részre osztott szakasz mindegyikén túlságosan magasak a költségek, olyannyira, hogy az már a kartellgyanút is felveti. A múlt pénteken azonban úgy látszott, ezek az információk nem Brüsszelből, hanem a kormánytól származhatnak, hiszen a 444.hu kérdésére a bizottság elmondta, nem vizsgálták a beruházást, a leállításáról meg végképp nem dönthettek, mert nincs benne uniós pénz.
Csepreghy Nándort, a kormány fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkárát azonban nagyon meglepte a bizottság nyilatkozata. Szerinte igenis egy hivatalos tárgyaláson hangzott el a bizottság regionális vezetésének egy munkatársa szájából a kartellgyanú.
Amikor hivatalos tárgyalás zajlik az Európai Bizottsággal, akkor kik azok, akik ott ülnek velünk a tárgyalóasztal másik végén, ha a Bizottság rájuk azt mondja, hogy nem az ő embereik?
Az államtitkár szerint tehát egy hivatalos tárgyaláson hangzott el az M4-essel kapcsolatos kartellgyanú. Ezen a tárgyaláson próbált megegyezni a kormány a beruházás európai finanszírozásáról, amihez mindenképp el kellett ismertetniük az Abony-Fegyvernek közötti szakasz nemzetközi fontosságát. Szerinte ez már sikerült, amikor felmerült a vád, hogy túl drágán épül az M4-es. Csepreghy Nándor elmondása szerint olyan súlyos vádak hangoztak el, amelyeket ki kell vizsgálni.
A kartellgyanút áprilisban kivizsgálják, Csepreghy Nándor úgy véli, a túlárazás gyanúja nem a Közgépet érinti leginkább. Szerinte az Abony–Fegyvernek-szakasz három részszakasza közül az elsőben és az utolsóban volt 30-35 százalékos különbség a várt és a tényleges beruházási költség között. A középső szakaszt még néhány százalékkal olcsóbban is vállalták, mint ahogy azt a kormány 2013-ban (még jóval a Simicska-Orbán-szakítás előtt) elvárta a beruházótól.
A jelenlegi megállapodás szerint a Közgép konzorciuma 32,5 milliárdért építhet. De ha a kartellgyanú kivizsgálása után végleg leáll az építkezés, vagyis még csak nem is írnak ki új pályázatokat, akkor a legvalószínűbb, hogy az M5-ös felé kötik be Szolnokot.
Vagyis abbahagyják a nagyjából harmadrészben elkészült, Szolnokot északról megkerülő sztráda építését, és a megyeszékhelyt ehelyett az M5-öshöz kapcsolva kötik be az országos gyorsforgalmiút-hálózatba. Az M5-ös és a 4-es főút között ma is létezik egy átkötés, a 405-ös út. Ennek, valamint a 4-es Albertirsa és Szolnok közötti szakaszának a fejlesztése még akkor is jóval olcsóbb lenne az autópályánál, ha Orbán Viktor miniszterelnök soproni ígéretének megfelelően négysávosítani akarják ezeket a részeket. A településeket elkerülő nyomvonal ugyanis már adott, a 4-est hosszú évtizedek óta úgy fejlesztik, hogy az új szakaszok ne érintsék a lakott területeket.
Jelen pillanatban tehát nem is a vizsgálat a lényeg, hanem az, hogy lesz-e uniós forrás. Ha a kartellgyanú beigazolódik, akkor akár új pályázat is lehet. Ha viszont semmiképp sem jön pénz Brüsszelből, akkor az egész beruházás leállhat, és egy új cég, olcsóbb megoldással juttathatja el Szolnokra az autópályát. Ez pedig már az M5-ös kapcsolat lehet.