Magyarország GDP-je 3,4 százalékkal nőtt 2015 első negyedévében 2014 elejéhez képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése szerint. Szezonálisan és naptárhatással kiigazítva a növekedés 3,1 százalék, az előző negyedévhez képest pedig 0,6 százalék. A KSH szerint a növekedést alapvetően az ipar teljesítményének bővülése okozta.
3,4 százalékos növekedése egybeesik azzal a várakozással, amit a nemzetgazdasági tárca megfogalmazott, mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az M1 aktuális csatornán. A növekedés abból fakadhat, hogy az első negyedévben az export továbbra is jól teljesített, a külkereskedelmi mérleg 500 millió euróval jobb, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A mezőgazdaság, az építőipar és az ipar teljesítménye szintén várakozáson felüli volt, és a turizmus is több mint 10 százalékos növekedést ért el az első negyedévben.
A kiskereskedelmi forgalom is rendkívül kedvezően változott, csaknem 7 százalékkal nőtt az első negyedévben, ami azt jelenti, hogy a reáljövedelmek növekedése nemcsak a megtakarításban, hanem a fogyasztásban is visszaköszön, véli Varga Mihály. A feldolgozóipari export növekedése mellett egyre komolyabb tényező a lakossági kereslet, a belső fogyasztás növekedése. Ez mindenképpen jó jel, hiszen nem termel minden vállalkozás exportra, mondta.
Varga Mihály szerint ezek alapján lehet azt mondani, hogy a magyar gazdaság
ebben az évben valószínűleg meghaladja a 3 százalékos gazdasági növekedést.
A várakozásokhoz közeli mértékben (Takarékbank: 3,5 százalék, Bloomberg konszenzus: 3,3 százalék, Reuters konszenzus: 3,1 százalék) nőtt a magyar gazdaság az első negyedévben, kommentálta a GDP-adatot Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
A következő negyedévekben hasonló ütemű növekedésre lehet számítani, véli a szakértő, mivel a devizahitelek elszámolásának, az MNB növekedési hitel programjának kiterjesztése, valamint a várhatóan élénkülő európai gazdaság pozitív hatásai tarthatják lendületben a gazdaságot. Ezért a teljes éves növekedés is megközelítheti az első negyedéves teljesítményt, ami
3,3 százalékos lehet a várakozása szerint.
A régióban pozitív meglepetést okozott a román GDP növekedése, emlékeztet Suppan Gergely: éves szinten 4,3 százalékkal bővült a várt 2,6 százalék helyett, ami lényeges gyorsulást jelent az előző negyedévi 2,7 százalék után, míg a szlovák gazdasági növekedés 2,4 százalékról 3,1 százalékra gyorsult.
A kiigazítás nélküli adat egyelőre nem tükrözi a gazdaság lassulását. Azonban, ha a szezonális hatásoktól megtisztított értéket vizsgáljuk, akkor látjuk, hogy míg 2014 utolsó negyedévében 3,3 százalékkal bővült a magyar GDP, addig ez a mutató már csak 3,1 százalékos növekedést jelzett idén, figyelmeztet Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzői.
Nagy kérdés – amelyre választ a részletes adatok közzétételekor kapunk –, hogy mennyiben járult hozzá a növekedéshez a külkereskedelem, írják az elemzők. Szerintük némi aggodalomra ad okot, hogy a legfőbb külkereskedelmi partnerünk,
Németország ma reggel közzétett GDP növekedési üteme elmaradt a várakozásoktól.
Várakozásaik szerint folytatódhat a magyar gazdaság növekedése az elkövetkezendő negyedévekben is, azonban lassuló ütemben. Az idei év egészére
egyelőre 2,5 százalékos növekedést várnak.
A beruházások bővülése a múlt év utolsó negyedében nagyon visszaesett, így az idén visszafogottan járulhatnak hozzá a bővüléshez, véli Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője. Az idei év fő kérdése, hogy az ipar és a szolgáltatások közül melyik hajtja majd jobban a gazdaságot. A jelenlegi kilátások szerint
az éves növekedés 3 százalék körül lehet.