Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Már az sem világos a görög hitelezői tárgyalásokkal kapcsolatban, hogy azok folytatódnak vagy épp újrakezdődnek. Június 5-én, pénteken járt volna le egy 300 millió eurós tartozás az IMF felé (a teljes görög adósság 1 ezreléke!), melyet végül a június végéig ketyegő 1,2 milliárdos részlethez csaptak.
Amit ezzel az idővel nyertek, olyan,
mint egy Rejtő regényben szereplő nyári női ruha mellénye: rövid és céltalan
- írja legfrissebb blogbejegyzésében Sarkadi-Szabó Kornél, a SharkVision ügyvezetője.
Ráadásul a hitelezők, az IMF és az EU (pontosabban az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság) sem értenek teljesen egyet az elvárásokban. A Valutaalap mindenképpen ragaszkodna a nyugdíjak éves szintű 1 százalékos GDP-nek megfelelő visszavágásához (ez kb. 1,8 milliárd euró), hogy újabb mentőövről lehessen beszélni. Közben Juncker, az Európai Bizottság elnöke azzal vádolta meg Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnököt, hogy saját parlamentjét is félrevezeti a tárgyalásokat illetően. (A felek közötti következő egyeztetés szerdán lesz.)
Az elvárt megszorítások köröm alá szorult tüske a görögöknek
- szemlélteti a helyzetet Sarkadi-Szabó Kornél.
A kívánt csökkentés ugyanis akár 8-10 százalékot is vágna a nyugdíjak értékéből. Ráadásul nem mindegy, milyen aspektusból vizsgáljuk a nyugdíj szinteket. Ha a teljes GDP-arányos kiadást nézzük,
a görög nyugdíjrendszer a legbőkezűbb Európában.
Ám, ha figyelembe vesszük, hogy Görögországban a legmagasabb a 65 év felettiek hányada (Eurostat szerint), már „csak” a középmezőnybe tartoznak.
A pazarlást korábban részben magának a nyugdíjrendszernek a kevéssé átlátható és nem túl hatékony intézményi elemei, a több mint 100 nyugdíjpénztár jelentette, amit a 2008-as válság vállalásai után sikerült érdemben leépíteni. Viszont a legújabb átvilágítás még nem fejeződött be.
Másrészről a legnagyobb gondot továbbra is a megszorítások lakossággal való elfogadtatása jelenti, mivel 7 évnyi válság után
a legkevésbé sem érzik igazságosnak az életszínvonalból történő visszanyesést,
hiába dobják ki azt a közgazdasági modellek - olvasható a SharkVision legújabb jegyzetében.
A nyugdíj-kérdés mellett szintén fontos hitelezői igény az átfogó ÁFA reform (az alsó, 6 százalékos ráta eltörlése, és az energia felső, 23 százalékos kulcshoz való rendelése), valamint GDP 1 százalékát kitevő privatizáció.
Esett szó az adósságok valamilyen mértékű átstrukturálásáról is (értsd: valójában elengedéséről, kvázi burkolt csődeseményről),
de az elsődleges cél, hogy egy újabb átmeneti mentőövvel elkerüljék a júliusi csődöt,
hiszen ekkorra már mintegy 4,9 milliárd tartozás lenne esedékes. Ez olyan helyzet lenne, mintha kölcsönből kölcsönt fizetnénk vissza egy lyukas perselybe - szemlélteti a helyzetet Sarkadi-Szabó Kornél.
Mint amikor az egyik kereskedő panaszkodik a másiknak, milyen rosszul megy a bolt:
– Képzeld, minden egyes nap olyan pici a bevételem, hogy nem tudom fedezni a költségeimet.
– És akkor hogyan tartod fenn az üzletet?
– Úgy, hogy vasárnap zárva tartok.
A hitelezőknek nyilvánvalóan a kiadási oldal lefaragása a prioritás, mivel ez egy költségvetés leginkább tervezhető oldala. A bevételek, az adókulcsok változtatása és a gazdaság vállalt fehérítése jóval kevésbé pontosan becsülhető tételek, ezek inkább hosszabb távon kontrollálható és számon kérhető intézkedések.
Másik fontos kérdés, hogy a görög kormány meddig érzi magát kompetensnek, felhatalmazottnak a megszorítások elfogadásában, és hol az a határ, ahol elfogy az őket delegáló párt, a Syriza, s annak hátországának támogatottsága. Ha ez bekövetkezik, lehet kapnak újabb mentőövet a görögök, de új választás kiírása fenyegetne, ami viszont fertőzésveszély a többi periférikus országra nézve, pláne az utóbbi időben tapasztalható általános kötvénypiaci eladások közepette.
