A görögöknek van igazuk a Nobel-díjas szerint

Joseph E. Stiglitz, Nobel-díjas közgazdász

Az egész mostani görög válság nem szól másról, mint hatalomról és demokráciáról, az eurozóna vezetői pedig nem csinálnak mást, mint egyik tagállamuk demokráciáját támadják – írta az Economics című gazdasági lap véleményoldalán, a Project Syndicate-en Joseph Stiglitz, Nobel-díjas közgazdász. 

Európa vezetőinek viselkedése feltárja a görög-válság igazi természetét, az eredmény pedig nem túl szívderítő – fogalmaz bejegyzésében Stiglitz, aki szerint

a szemünk előtt zajló dráma nem annyira pénzről és gazdaságról szól, hanem hatalomról és demokráciáról.

Stiglitz, aki korábban még a Clinton-kormány gazdasági tanácsadótestületének tagja, illetve a Világbank alelnöke is volt, egyáltalán nem finomkodik véleményével: „az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF képviselőiből álló tárgyalódelegáció, a trojka öt éve olyan programot nyomott le a görögök torkán,

amelyen már akkor látszott, hogy nagyon mélyre taszítja az országot.

Az ország GDP-je 25 százalékot csökkent, és én nem emlékszem ilyen mértékű visszaesésre az egész világon. A következmények katasztrofálisak, elég csak azt felidézni, hogy jelenleg a fiatalok 60 százaléka munkanélküli”.

Ezrek tüntetnek a parlament athéni épülete előtt június 22-én, követelve, hogy Görögország maradjon az Európai Unió és az euróövezet tagja. Forrás: MTI/AP/Thanászisz Sztavrakisz

A trojka hárítja a felelősséget

A közgazdász szerint „ijesztő” ahogy a trojka minden felelősséget eltol magától, és nem hajlandó beismerni, hogy számításaik hibásak voltak, a modelljeik csődöt mondtak. Példaként hozza fel, hogy még akkor is óriási visszaesést produkálna a görög gazdaság, ha egyébként sikerülne megállapodni egy „elképzelhetetlen mértékű” adósságrendezésről.

Szerinte az is meglepő, hogy

Európa vezetői az elmúlt öt év történéseiből sem voltak képesek tanulni.

„A trojka még mindig azt követeli, hogy a görögök fordítsák 3,5 százalékos pluszba az elsődleges költségvetési egyenleget (kamatfizetések nélkül számolva) 2018-ig.

A közgazdász szerint már az is szinte csoda, hogy a görögök egyáltalán eljutottak a minimális költségvetési többletig öt év alatt. „A görög kormány már így is egészen sokat vállalt legutóbbi ajánlataiban, hogy hitelezőinek kedvére tegyen. Ha az emberi szenvedések felől nézzük a dolgot, mindenképpen extrémnek számítanak ezek a vállalások” - fogalmazott.

Beszéljünk egyértelműen: a Görögországnak adott kölcsön legnagyobb része nem maradt az országban, hanem a privátszféra bankjainak a kifizetésére ment el.

Kaptak pénzt a nagy német és francia pénzintézetek is. Bár Görögországot kiütötték, ez az ár nem volt alacsony ahhoz, hogy a hitelezők így változatlan módon fenntartsák ezeknek az államoknak a bankrendszerét - fejti ki a Nobel-díjas közgazdász igen kemény álláspontját.

Stiglitz szerint viszont még ezzel együtt sem gazdaságról és pénzről szól a hercehurca, amelynek során Görögországot az „elfogadhatatlan elfogadására” kényszerítenék.

A görög mentőcsomagot összeadó EU-EKB-IMF trojka meghatározó döntéshozói (Juncker, Draghi, Lagarde, Hollande, Merkel) Forrás: AFP

De miért csinálja ezt Európa?

Stiglitz szerint a kontinens vezetői csak azért próbálják rákényszeríteni a görögökre a büntetéssel is felérő intézkedéseiket, mert saját döntési folyamatuk nem demokratikus, és félnek attól is, hogy a görögök lavinát indíthatnak el.

„Januárban a görögök olyan kormányt választottak, amely arra kapott felhatalmazást, hogy véget vessen a megszorítások politikájának. A görög kormány most az ország számára fontos döntés előtt újra kikérné a nép véleményét.

Ez az egész ismeretlen az eurózóna vezetői számára, mivel maga az övezet sosem működött demokratikus alapokon.

A tagállamok kormányai sosem kérték ki választóik véleményét abban a kérdésben, hogy országuk átadja-e a pénzügyi szuverenitását az Európai Központi Banknak. Egyedül a svédeknél volt népszavazás, a svédek pedig azt mondták, nem lépnek be az eurót használó tagállamok sorába” - fogalmazott Stiglitz.

Nehéz jó tanácsot adni

Szerinte egyébként ebben a helyzetben nehéz tanácsot adni a görögöknek, de nagyon úgy tűnik, hogy a Nobel-díjas közgazdász inkább a „nem” szavazatra buzdítaná az ország lakóit. Ezt írta: „ha igennel szavaznak (azaz az eurozónában maradnak), sok szenvedés vár rájuk, a fiatalok tömegével hagyhatják el az országot. Az eredmény egy, az IMF segítségével is csak közepesen jó bevételi mutatókkal rendelkező nemzetgazdaság lehet.

Ha viszont a nem szavazatok lesznek többen, a görögök megkapják az esélyt, hogy saját maguk döntsék el, milyen országban akarnak élni.

A jövőben talán nem lesz olyan ütemű az ország fejlődése, mint amilyen a múltban volt, de legalább ez a jövő reménytelibb volna, sokkal inkább, mint az eurozónában várható további szenvedés. Én tudnám, hogyan szavazzak” - zárta gondolatait a közgazdász.