A június végi EU-csúcstalálkozón volt olyan kormányfő, aki azzal utasította vissza a péntek hajnali interjúkérelmeket, hogy „nem túl jólfésült”, és ilyen állapotban nem akar kamera elé állni. Ő még szerencsés volt, mert egyenesen mehetett a szállodába aludni, de Jean-Claude Juncker például még csak ezután állt ki a szintén végletekig elcsigázott újságírók elé sajtótájékoztatót tartani.
Az Európai Bizottság elnöke meg is jegyezte, mennyire rosszul érzi magát.
„Ez a munkamódszer elviselhetetlen. Fáradtan nem lehet megfelelő döntést hozni. Egy kérdésre válaszolok még, aztán elmegyek aludni”
– panaszkodott a láthatóan álmos politikus, aki szerdán és csütörtökön háromszor találkozott a görög miniszterelnökkel, majd ezután ült le az EU-csúcstalálkozó hajnalig tartó tárgyalásaira.
Az EU-csúcsok történelmében megszokott, hogy azok hajnalig tartanak, de a múlt heti sokkal hosszabb volt, mint az esetek többségében. A rekordot így sem döntötték meg:
2013 februárjában a hétéves költségvetésről egyezkedtek, akkor 23 órán keresztül tárgyaltak a politikusok.
A görögökkel kötött megállapodást sem hozták hamar tető alá: vasárnap délután négykor kezdtek el tárgyalni, hétfő hajnali hatkor pedig Donald Tusk rángatta vissza Alekszisz Cipraszt és Angela Merkelt a terembe, ők ugyanis fel akarták adni.
Az, hogy melyik politikus hogyan képes kezelni az alvásmegvonást, persze személyfüggő. Margaret Thatcher volt brit miniszterelnök korábban például azt állította, hogy csak négy óra alvásra van szüksége naponta. Winston Churchill is híres volt arról, hogy csak egy kis időre dőlt le éjszaka.
Orbán Viktor sem tartozik a sokat alvók közé. Szóvivője korábban arról beszélt, hogy
a magyar miniszterelnök csak napi három órát tölt alvással.
Ezt Hoppál Péter még 2013-ban nyilatkozta a Nol TV-nek adott interjúban.
Ahogy Orbán Viktort látom, hogy három-négy órát alszik, ez a habitus minket is erősít, hogy nem szabad csüggedni, hogy harcolni és keményen dolgozni kell, különben nem lesz eredménye – mondta akkor Hoppál Péter.
Purebl György alvásszakértő szerint nem lehet általánosítani, mert
mindenki máshogy reagál arra, ha keveset alszik,
sőt, például egyesek egyenesen feldobódnak tőle.
„Egy éjszaka alvásmegvonás nagyon sok ember esetében nem nagyon befolyásolja a teljesítményt” – mondta az Origónak a szakértő. Szerinte sokan minden nagyobb probléma nélkül végig tudnak csinálni így egy másik napot.
Nagyon sokunknak volt már ilyen élménye, hogy nem aludtuk ki magunkat, és utána mégis egész jól eltelt a napunk. A szakember kiemelte, hogy
a baleseti veszéllyel járó tevékenységeket azért érdemes ilyenkor kerülni, mert a figyelmi képességek romolhatnak.
„Orvosi szempontból igazából a krónikus alvásmegvonás a legnagyobb probléma, tehát ha valaki rendszeresen napokat, heteket, vagy akár hónapokat nem alszik rendesen” – mondta Purebl György.
Az alvásszakértő szerint, ha valaki egyszer nem alussza ki magát rendesen, mert a repülőjáratai például úgy jöttek össze, annak ellenére is végig lehet csinálni úgy egy napot, hogy az különösebb problémát okozzon. A szakértő ugyanakkor kiemelte, hogy nagyon nagyok az egyéni különbségek, mert van, aki könnyebben viseli ezt, és van, aki nehezebben.