Nemrég írtunk arról, hogy a hazai kkv-k nem állnak jól a papírmentesítés terén. Pozitívabb képet fest a magyarokról, hogy az éves papírfelhasználása 910 ezer tonna, amely csak 20 tonnával több mint 1989-ben. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar 91 kg papírt használ el egy évben, és ezzel jelentősen az EU átlag (173 kg/év/fő) alatt vagyunk. A papír- és irodaszer piac működéséről, az elmúlt 25 év változásairól készített átfogó elemzést az I-COM irodaellátó cég.
Mi a helyzet világszinten?
A világon évente előállított 370 millió tonna papír több mint felét, 185 millió tonnát teszik ki a csomagolású célú papírok. A háztartási papírok a teljes mennyiség 7 százalékát, az író- és nyomópapírok pedig a fogyasztás 29 százalékát adják.A rendszerváltás utáni tíz évben szétaprózódott a papír- és írószer kereskedelem, az állami és céges beszerzések pedig átláthatatlanok voltak. A kilencvenes évek második felétől egyre nagyobb súlyt képviseltek a központilag kontrollált közbeszerzések, valamint a vállalati kultúra. A végfelhasználók kiszolgálására szakosodott vállalkozások a hagyományos papíráruk és irodaszerek mellett már számítástechnikai, nyomdaipari kellékeket, létesítmény-üzemeltetési és konyhai termékeket is kínálnak. A vállalatok érdeke ma az, hogy minden irodai eszközt – a tűzőgéptől kezdve a bútorokon, nyomtatókon át a kávéig és egészségügyi papírig – egy helyről szerezzenek be.
A tanulmány részletesen foglalkozik a kiskereskedelem átalakulásával is. A kilencvenes évek elejétől a piacot elárasztották a tetszetős, a korábban megszokottnál sokszor jobb minőségű papír-írószerek. A nagyobb igények kielégítésében pedig átvették a főszerepet az eredetileg állami tulajdonú ÁPISZ-től, ÁFÉSZ-től, PIÉRT-től a magánkézben levő kereskedelmi láncok, mint a Pátria, a Pirex, vagy a Kontur, valamint a hipermarketek.
Az állami megrendelések ma már a teljes, éves szinten körülbelül 100 milliárd forintos megrendelésállomány felét teszik ki. A piaci tapasztalatok azt mutatják, hogy az állami bevásárlások lényegesen nagyobb átláthatóságot biztosítanak, hiszen a pályázók belelátnak a közbeszerzési eljárások mozzanataiba, az értékelési szempontok és a versenyeztetés folyamata világos és nyomonkövethető. Ugyanez nem mondható el a nem állami vállalati megrendelők esetében, akiket lényegében semmi nem köt. A teljes kutatás az I-COM honlapján olvasható.