Az idegenforgalmi cégek jól járhatnak a görög válsággal, már ha túlélik az első sokkot, ami viszont biztosan fájdalmas lesz – írja a The Economist. A szállodai szobák árai már esnek, igaz, egyelőre inkább azért, mert sokan lemondták a nyaralásukat.
Ha azonban a kiesnek az eurózónából, nevetségesen alacsony összegekért is nyaralhatunk Görögországban, bár
a nyaralás előtt érdemes lesz készpénzt váltani,
mert a banki pénzfelvétel egy darabig nem lesz lehetséges.
A görög állam fizetésképtelenné válása és az azt követő népszavazás az elmúlt héten sokként érte az ország idegenforgalmát: a Daily Mail szerint néhány nap alatt mintegy 50 ezren mondták le szállásfoglalásukat. A turisták feltehetően attól tartottak, talán némi alappal, hogy időközben bedőlhet a szálloda vagy utazási iroda is. A bankfiókok bezárása miatt több szállodatulajdonos nem tudott friss élelmiszereket, gyógyszereket rendelni.
A bankzár a turistákat is elbizonytalaníthatja, a napokban a brit Foreign Office javasolta, hogy a Görögországba látogatók vigyenek magukkal minél több eurót, mert nem biztos, hogy ott tudnak majd váltani, vagy pénzt kivenni.
Pedig a bankjegyfelvételi korlátozások egyelőre nem vonatkoznak külföldi állampolgárokra.
A szobafoglalások lemondása miatt a görög szállodák pánikszerűen kezdték csökkenteni az áraikat. Az NBC News szerint Athénban akár egy ötcsillagos szállodában is lehet szobát bérelni már 200 dollár alatt, vagyis nagyjából 50 ezer forintért.
Az árak pedig a jövőben még tovább zuhanhatnak, ami rövidesen felkapottá teheti az országot a kispénzű turisták körében. Elemzők arra számítanak, hogy az euró értéke gyengülni fog, ha Görögország nem cseréli le a közös valutát, ami jó hír lehet az eurózónán kívüli turistáknak.
Ha pedig a bevezetik a drachmát,
minden eddiginél olcsóbbá válhatnak a nyaralások,
hiszen a görög gazdaság rossz teljesítménye miatt a fizetőeszköz várhatóan gyorsan inflálódna. Elemzők szerint rövid idő alatt akár 50 százalékára esne a drachma értéke.
A Greek Island Travel brit utazási portál már januárban, a Sziriza győzelmét követően arról írt: ha a görögök kiesnek az eurózónából, az rövid távon a turizmusnak is árthat, hosszabb távon azonban fellendítheti az idegenforgalmat, hiszen a drachma inflációja miatt egy külföldi turista devizájáért több szolgáltatást, árut kaphat, mint korábban.
A portál szerint több görögországi turisztikai cég is optimista a kilépéssel kapcsolatban, amire már a tavalyi Grexit-pánik óta előkészületeket tettek. Szerintük
„az utazók alig éreznének bármilyen változást,
csak azt, hogy többet tudnak majd költeni ételre, italra, szuvenírekre”.
Guillermo Calvo, az amerikai Columbia University közgazdásza kevésbé optimista. Bár elismeri, hogy a görög idegenforgalom akár jól is kijöhet a válságból, de az idei szezonban még nem sok jóra számíthatnak. A turistáknak főleg a bankjegyfelvétel okozhat nehézségeket, különösen, ha már idén drahmával kell fizetniük, hiszen időbe telik, míg a bankautomatákat feltöltik a régi-új fizetőeszközzel.
A bankkártyás fizetés ugyan kiválthatja ezt, de ha elindul a bankbetétek átváltása, az megbéníthatja az elektronikus bankrendszert is. Emiatt Calvo szerint az illegális valutapiac fellendülésére lehet számítani, és sok turista csalók áldozatává válhat. Az idegenforgalomra veszélyt jelenthetnek emellett az esetleges sztrájkok, különösen, ha azok a tömegközlekedést érintik.
Egyelőre a válság kevéssé érintette a görög turizmust, amely ma a gazdaság egyik húzóágazata: a GDP 16 százalékát az idegenforgalom termeli. Csak tavaly 23 százalékkal nőtt a Görögországba érkező turisták száma, igaz, ebben szerepet játszhatott a belpolitikai helyzet felforrósodása olyan mediterrán országokban, mint Egyiptom vagy Tunézia.
Hozzájuk képest Görögország képes volt magát egy biztonságos alternatívaként pozícionálni - ez azonban csak akkor lesz fenntartható, ha Görögországban sem törnek ki sztrájkok, zavargások a válság miatt.