103 ezer illegális migráns kért menedékjogot, de ennél valamivel több is lehet a kérelmek száma, mivel sokat még nem dolgoztak fel - mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő. Az államtitkár arról is beszélt, hogy bővíteni kell a menekülttábrokat. Mindez azért érdekes, mert Orbán Viktor még május közepén a meglévő menekülttáborok bezárását ígérte.
A kormányszóvivő szerint erre nincs lehetőség,
sőt két újat építenek egyet Martonfán, másikat pedig Sormáson.
Újságírói kérdésre válaszolva Kovács Zoltán azt mondta, azért esett erre a két településre a választás, mert ezt a két helyszínt találták a legalkalmasabbnak, annak ellenére, hogy a kiválasztott területeken nincsenek bevezetve a közművek.
Mint mondta, az ideiglenes befogadó állomások nem önkormányzati, hanem állami területen, a lakott területen és a közigazgatáson kívül működnek, és „az emberi méltósághoz megfelelő ellátást nyújtanak majd a menedékkérőknek.” A befogadó állomásokon a migránsok addig maradnak, amíg a bevándorlásügy meg nem vizsgálja a menekültkérelmük jogosságát.
A déli határzárat 900 katona és 350 közmunkás építi majd, egyelőre azonban még kievesebben dolgoznak rajta. Emellett a sajtó türelmét kérte Kovács Zoltán, amiért a kerítés építése nemzetbiztonsági okokból nem lesz teljesen átlátható, mivel nem szeretnék, hogy az embercsempészek megismerjék a határzár gyenge pontjait.”
A kerítés építésének összköltsége 9,5 milliárd forint lesz. Ez csak az építkezésre vonatkozik majd, a kerítés őrzését és egyéb feladatokat további forrásból fedezik majd. Ezekkel együtt a menekültügy összköltsége akár 81 milliárd forint is lehet.
A menekülttáborokról a jelenlévő újságírók keveset tudtak meg. Még nem tudni például, hogy sátor-, vagy konténertábor épül majd, ahogy az sem, hogy meddig működnek az elvileg ideiglenesnek szánt táborok. A kormányszóvivő elmondta, az új állomások
őrzöttek lesznek, de a lakók szabadon közlekedhetnek majd,
mert az EU-s jogszabályok alapján nem lehet teljesen zárt táborokat építeni, bár a kormány "próbálják elérni", hogy lehessenek zártabbak a táborok. Az állomások őrzésére a helyieken felül új rendőri erőket rendelnek majd - mondta.
Kovács Zoltán beszélt „A magyar reformok működnek” címszóval indított tájékoztató kampányról is. Ennek, mint mondta, a teljes összege 600 millió forint áfa lesz, célja pedig, „felhívja a figyelmet arra, hogy más EU-s országok tendenciáival szemben a magyar reformok működnek”.
A sikeres reformok példájaként említette a vasárnapi zárvatartást,
mint mondta, azóta a várakozásokkal ellentétben nem csökkent, hanem 14 százalékkal nőtt is kiskereskedelmi forgalom. Az ezer óriásplakát mellett Kovács Zoltán elmondása szerint tévéreklámokat is indítanak majd.
Korábban az Origó is beszámolt róla, hogy a kampány végrehajtásával olyan cégeket bíztak meg, amelyek Rogán Antal szomszédjához, Csetényi Csabához köthetők.
Szintén esett szó a Quaestor-károsultak támogatásának leállításáról. Kovács Zoltán úgy fogalmazott, ők megtettek mindent, ami a jogi keretek között megtehető a kárpótlásra.
„A BEVA-tól nem várható el, hogy ezeken a kereteken túllépjen”
– mondta, és azt javasolta, érdemes megvárni az ügyben az Alkotmánybírórág állásfoglalását.
A múlt hónapban a Quaestor-károsultak az utcára vonultak a kártérítés elmaradása miatt. A Quaestor-ügynek elvileg 32 ezer károsultja van, azonban nem fizetik ki mindegyiüket. A Beva jelenleg csak a fiktiv kötvények arányában fizet. Ha tehát valakinek van egy hatmilliós megtakarítása egy olyan kötvénysorozatban, ahol csak a papírok fele volt fiktív, akkor az csak 3 milliót fog kapni.