Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Voronyezsi tejüzemének fejlesztésére kétmilliárd rubel (32 millió dollár - kb. 9 milliárd forint) kölcsönt kapott az EkoNiva nevű orosz agráripari vállalat. Ebben semmi szokatlan nem is lenne, ha a kölcsönt nem az orosz központi bank folyósította volna. A bank már százmilliárd rubelt (4200 milliárd forint) különített el a nyűglődő orosz ipari és mezőgazdasági vállalatok megsegítésére.
A jegybankok általában a monetáris és makrogazdasági politikát szokták nyomon követni, és hagyják, hogy a cégek egymásnak adjanak kölcsön, de nyugati szankciók miatt az orosz bankok és vállalatok egyszerűen nem tudnak megfelelő forrásokhoz jutni – írja beszámolójában a Bloomberg. Az elmúlt hónapokban az orosz jegybank és a kormány lépett elő a legfőbb hitelezővé.
„Gyorsan, olcsó és hosszú távú finanszírozással kell megtölteni a gazdaságot” – mondta Andrej Margolin, az orosz állami közgazdasági egyetem rektorhelyettese, Vlagyimir Putyin orosz elnök holdudvarába tartozó közgazdász.
A kormány bejelentette, hogy egy 75 milliárd dolláros állami alap 60 százalékát a legfőbb ipari és mezőgazdasági vállalatok megsegítésére költ el.
Közben arra sarkallja az orosz jegybankot, hogy terjessze ki vállalati finanszírozási programját. Ettől függetlenül, a központi bank tavaly óta már így is több tízmilliárdot pumpált az ország pénzügyi intézményeibe, segített az orosz állami olajóriásnak, a Rosneftnek, hogy vissza tudja fizetni 26 milliárd dolláros hitelét.
Az a hatalmas hiba, hogy a 2008-as krízist nem használták fel a mélyebb reformok elindítására
– mondta Bernie Sucher, az UFG vagyonkezelője.
Moszkva a nyugati szankciókra adott válaszul korlátozta az importot, a gyenge rubel viszont még jobban megdrágította a külföldi termékeket. Ez ugyan lehetőséget teremtett volna az orosz vállalatoknak arra, hogy hazai termékekkel pótolják a külföldi árut, a magas alapkamat és a külföldi tőke hiánya miatt azonban nem tudtak nyereséget kovácsolni a helyzetből.
Az EkoNivának például legalább 16 százalékos kamatot kellett volna fizetnie egy kereskedelmi banki hitel után, a jegybanki program keretében azonban 11,5 százalékos kamatra kapták meg a kölcsönt – mondta Wolfgang Bläsi a cég német anyavállalátának pénzügyi vezetője.
Miután a jegybank pénzt öntött a bankrendszerbe, a hitelezőket arra szólították fel, hogy a legalább a pénz felét kormányzati projektekbe adják tovább – mondta a BCS Financial Group moszkvai stratégiai elemzője. Mindeközben a Kreml felállított egy 199 tagú listát, felsorolva „rendeszerszinten fontos” vállalatokat, amelyek elsőbbséget élveznek, ha kölcsönről van szó. Ezek közé tartoznak az állami tulajdonú energiaóriások, mint a Rosneft és a Gazprom, de találunk a listán bolthálózatot, trágyázó vállalatot és elektronikai kiskereskedőket is.
Az állami befektetési alapokat is beleszámítva a Bloomberg szerint az orosz államnak mintegy 358 milliárd dollárnyi devizatartaléka van (ebben arany is szerepel), így ebből a pénzből bőven áldozhat a vállalati szektor megsegítésére. A gond csak az, hogy sok olyan cég is van a listán, amelyet rosszul irányítanak és kevésbé hatékonyak, ezért megérdemelnék, ha hagynák őket csődbe menni – mondta Bernie Sucher amerikai befektető, aki már hosszú ideje Oroszországban fektet be, a moszkvai székhelyű UFG vagyonkezelő élén. Sucher szerint ezeknek a cégeknek a megsegítése csak elhalasztja az összeomlásuk időpontját.
„Ez történt a 2008-as válság alatt is: az orosz állam pénzt öntött az egész gazdaságba, de a fontos reformokat nem hajtotta végre”
– magyarázta a szakértő.
Így minden jel szerint a Kreml ajándéka csak arra jó, hogy a Kreml még szorosabbra tudja fűzni a gyeplőt az orosz gazdaság körül, és az olyan eredménytelen állami vállalatok, mint a Rosneft csak súlyos teherként nehezednek rá a gazdaságra. Az orosz gazdasági növekedés 2012-ben kezdett elfáradni, jóval azelőtt, hogy az olajárak esése és az országgal szembeni szankciók szakadékba lökték volna a gazdaságot.
A 358 milliárd dolláros vagyon viszonylag gyorsan el fog fogyni, tekintve, hogy a tartalék már 30 százalékkal alacsonyabban van a tavalyi csúcsához képest, miután a jegybank többször is belépett a devizapiacra, hogy rubelt vásároljon.
Ha a nyersolaj hordónkénti ára jövőre is az 50 dolláros ár közelében marad, a Kremlnek 73 milliárd dollárt fel kell használnia az állami befektetési alapokból a költségvetési hiány fedezésére. Ez az összeg jelenleg az ország nyugdíjrendszerének finanszírozására van elkülönöítve – idézi a Bloomberg Dimitrij Polevojt, az eurázsiai ING Bank moszkvai vezető közgazdászát.
Különböző projektekre mintegy 20 milliárd dollárt különítettek el, de ebből viszonylag keveset költöttek el. Egyrészt azért, mert a Kreml nagyon óvatosan porciózza ki ezt a pénzt, másrészt a bürokrácia lelassította az elosztást – mondta Polevoj.
Elvira Nabiullina, az orosz jegybank elnöke nem szívesen terjesztené ki az EkoNivát is megsegítő hitelezési programot. Az elnökasszony júniusban azt mondta, hogy a program nem javított a magánbefektetéseken. Dimitrij Tulin, a jegybank elnökhelyettese egy lapinterjúban egyenesen azt mondta, hogy
„ha a pénzügyi rendszerünk nem fordul az anyagi termelés irányába, akkor az országunknak nincs jövője”.
Mindeközben a Kreml folyamatosan új forrásokat keres, legutóbbi találata a Rusnano nevű állami befektetési alap, amely 2011-ben jött létre azért, hogy a feltörekvő nanotechnológiai ipart támogassa. A cég egyik befektetője az SMP Bank, amely Putyin két barátjának, Borisz és Akady Rotenbergnek a tulajdona. A Rusnano július 27-én jelentette be, hogy szeretné csökkenteni az ország importált technológiától való függését. „Nincs határ, elveszik a pénzt, ahonnan csak tudják” – nyilatkozta egy kormányzati tisztviselő.
