A svájci frank januári felértékelődése a megmaradt devizahiteles adósok terheit számottevően megemelte, valamint a még fennálló devizahitel-állomány az NGM szerint további veszélyt jelenthet a pénzügyi stabilitásra. A törvényjavaslat szerint a forintosítás – ami valamennyi devizanemre kiterjed – december elsején lép hatályba. Korábbi közlésük szerint a mostani forintosítással érintett fogyasztási hitelek több mint 90 százaléka svájcifrank-alapú.
A Magyar Bankszövetség és a kormány által aláírt megállapodás szerint a fogyasztói deviza- és devizaalapú nem jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelek (ideértve a lízinget is) forintosítása kiterjed a jogszabály hatálybalépésekor érvényes
a már felmondott, de továbbra is devizában nyilvántartott deviza- és devizaalapú hitel- és lízingügyletekből eredő követelésekre is.
A forintosítás nem terjed ki a devizaértékpapír-fedezetű hitelekre, a devizahitelkártya-tartozásokra és a devizafolyószámla-hitelekre.
A pénzügyi intézmények számára kötelező ajánlatot készíteni a forintosításról, amelyet minden érintettnek el is kell postázniuk. Az adósoknak azonban nem lesz kötelező elfogadniuk: ha 30 napon belül jelzik a hitelnyújtónak, hogy nem kívánnak élni a forintosítással, akkor a szerződésmódosítás nem lép életbe.
A hitelt a 2015. december 1-jei fordulónapon
árfolyamon rögzítik a bankok.
A forintosítás után az adósoknak összesen 31 milliárd forintot írnak jóvá. Ez az összeg a jelzáloghiteleknél alkalmazott árfolyam (a svájci franknál 256,47 forint, az eurónál pedig 308,97 forint volt) és az augusztus 19-i árfolyam különbségéből ered. A jóváírásnak köszönhetően az autóhitelesek fennálló tőketartozását a jelzáloghitelekével megegyező árfolyamon számítják át. A minisztérium korábban azt közölte, hogy
piaci becslések szerint átlagosan 10 százalékkal járnak jobban az érintettek.
A jóváírás egyik felét a bankok vállalják, míg a másik felét a pénzintézetek évente levonhatják a fizetendő adóikból. A tárca szerint a mostani forintosítás 305 milliárd forintnyi, 229 ezer élő szerződést érint, de kiterjed már 260 milliárd forintnyi nem élő személyi és 255 milliárd forintnyi autóhitelre is. A februári forintosítás előtt még 54 százalék volt a lakossági devizaalapú hitelek aránya, ez decembertől 3 százalék alá csökken az NGM becslései szerint.
A szükséges devizát a jegybank (MNB) bocsátotta a bankok rendelkezésére a devizatartalékból.
Miután a forintosítás december elsején lép hatályba, a hitelesek törlesztőrészlete is csak akkortól csökkenhet. A bankszövetséggel kötött megállapodásban azt is rögzítették, hogy
a forintosított hitelek kamata nem emelkedhet.
Az addig fizetendő törlesztőrészleteket ugyanakkor a forintosítás nem érinti, tehát azokat addig továbbra is a piaci árfolyamon kell teljesíteni.
A forintosításról szóló tájékoztatást a pénzintézetek december 15-től postázzák. Az NGM korábban azt közölte, hogy a levelek tartalmazni fogják, mi az adósság devizaneme, összege, új kamatlába, továbbá mekkora az új törlesztőrészlete.