Soha nem tesz jót egy márka megítélésének, ha trükköznek”
– mondta az Origónak Cseri József, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének (Gémosz) alelnöke.
A Volkswagen olyan szoftvert telepített 482 ezer dízel járművébe, amelynek segítségével kijátszhatók a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó amerikai előírások – a csalást az autógyártó konszern be is ismerte.
Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) szerint az amerikai tisztalevegő-törvény előírásait az alábbi dízelmotorral ellátott típusok sértették meg:
Ezek a típusok a megengedett mértéket akár 40-szer meghaladó mértékben bocsátanak ki nitrogén-oxidokat, amelyek súlyosbítják az asztmát és más légúti betegségeket.
Mivel az Egyesült Államokban történt az eset, ahol a hatósági fellépés, valamint a fogyasztóvédelem is rendkívül erős, Cseri József szerint nem kizárt, hogy jelentős bírsággal fogják sújtani a gyártót.
A Volkswagen autónként akár 37 500 dolláros (10 millió forint) büntetésre is számíthat, és mivel 482 ezer autó érintett, a teljes bírság összege elérheti a 18 milliárd dollárt (15,9 milliárd euró, 4930 milliárd forint) is.
Martin Winterkorn, a VW vezérigazgatója „mély sajnálatát” fejezte ki amiatt, hogy becsapták a fogyasztókat.
Az MTI tudósítása szerint a cég kiterjedt vizsgálatot indított, és megígérte, hogy együttműködik az illetékes amerikai hatóságokkal. Hétfőn már azt is bejelentették, hogy beszüntetik a négyhengeres dízelmotorral (TDI) felszerelt új és használt autóik árusítását az Egyesült Államokban.
A cég részvényei hét éve nem látott mélységbe zuhantak, miután fény derült a trükközésre. A frankfurti börzén hétfőn több mint 20 százalékkal esett a Volkswagen részvényeinek árfolyama: az előző záróárfolyam 162,08 euró volt, a botrány hatására a kurzus egészen 127 euróig zuhant. A nap hátralévő része sem hozott igazi megnyugvást a piacon – zárás előtt nem sokkal 134 euró közelében mozogtak a VW-részvények, ami körülbelül 17,5 százalékos esést jelent az előző napi záráshoz képest.
A német kormány sem ment el szó nélkül a botrány mellett, és hétfőn bejelentette, hogy az illetékes hatóságok megvizsgálják, hogy a konszern Európában is manipulálta-e a károsanyag-kibocsátási teszteket.
A Volkswagen igyekszik Észak-Amerikában erősíteni, mert ott nem olyan jók a pozíciói, mint például Európában vagy Kínában. A Gémosz alelnöke szerint az autóipari fejlesztések a környezettudatosság és a társadalmi normatívák által vezérelt, ez pedig komoly erőfeszítéseket igényel a gyártóktól. Azt Cseri József sem tudja, hogy a gyártó miért manipulálta az adatokat.
Az amerikai vád felháborodást keltett Németországban, a politikusok sorra ítélik el a Volkswagent, és követelnek magyarázatot.
Stephan Weil alsó-szászországi miniszterelnök – aki nem mellesleg a VW felügyelőbizottságának is a tagja – szerint teljességgel elfogadhatatlan a csalás, és arra nincsen mentség.
Az uniós, illetve az amerikai károsanyag-kibocsátási normatívák nem feltétlenül azonosak. Európában az Euro 5-ös és az Euro 6-os normatíváknak a bevezetése jelentős költségnövekedést generált, így valószínűleg ennek az elkerülése lehetett a Volkswagen célja.
„A gyártóknak az egyre keményebb károsanyag-kibocsátási normatívák betartása kulcskérdés, ennek pedig komoly anyagi következményei vannak.
Egy felelősséggel gondolkodó gyártó számára nem megengedhető, hogy magára rossz fényt vető megoldásokat alkalmazzon”
– fogalmazott Cseri József, aki szerint a Volkswagen-botrány egy sajnálatos eset.
Elemzők szerint kizárt, hogy rövid idő alatt lezárható a botrány, ezért már nem ajánlják vételre a német autógyártó részvényeit, írja az MTI. A szakértők szerint az nem valószínű, hogy az amerikai hatóságok maximális mértékű bírsággal sújtsák a Volkswagent, ugyanakkor az autógyártónak valószínűleg évekre lesz szüksége a fogyasztók bizalmának visszaszerzéséhez.
„A világ abba az irányba halad, hogy a gyártók manipulatív eszközei a lehető legkevésbé legyenek elfogadhatóak. Abban az esetben, ha visszaélés történik, akkor – a Volkswagen esetétől függetlenül – a jog szigorával szükséges fellépni” – mondta Cseri József.
Szerinte nem csak az autózás jövője, hanem a társadalmi felelősségtudat is azt célozza, hogy a károsanyag-kibocsátást, így a globális üvegházhatást is mérsékelni kell. Ez már csak azért is rendkívül fontos szerinte, mert
a gépjármű-közlekedés a globális üvegházhatás negyedét teszi ki.
A Gémosz alelnöke szerint
nem elfogadható, hogy profitorientált szempontok miatt megtévesztik a fogyasztót,
vagy kijátsszák jogszabályokat.
Cseri József elmondta, hogy a világon körülbelül minden 12-14-ik ember megélhetése közvetve, vagy közvetlenül az autóiparhoz kapcsolódik, tehát egy igencsak meghatározó iparágáról van szó.
A gyártóknak a fenntartható fejlődés és a jövőkép szempontjából fokozott felelőssége van.
„A világ meghatározó autógyárainál nem ez az általánosságban alkalmazott sztenderd” – mondta Cseri József, aki szerint az autóipar „hihetetlen összegeket” fordít kutatásra, fejlesztésre.
Azok az autótulajdonosok, akik VW Jettát, Golfot, Beetle-t, Passatot vagy éppen Audi A3-ast vezetnek, egyelőre nem kell azonnali lépéseket tenniük, hiszen az EPA szerint
az érintett gépjárművek vezetés szempontjából biztonságosak.
Az azonban nincs kizárva, hogy az amerikai ügynökség meg fogja követelni a Volkswagentől, hogy térítésmentesen hajtsa végre a szükséges javításokat – legalábbis az amerikai piacon. Azt, hogy ez Európában mit jelent majd, egyelőre nem ismert. Ehhez első körben legalább azt kell majd feltárni, hogy a Volkswagen Európában is manipulálta-e a károsanyag-kibocsátási teszteket.