A friss diplomások háromnegyede elhagyná Magyarországot

A hallgatók a levegőbe dobják a diplomaosztón viselt sapkát a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar nemzetközi tanulmányok és politológia BA szak diplomaosztó ünnepségén az egyetem aulájában. Itt olvashat egy felmérést hogy milyen diplomásokra vágynak a cégek http://www.origo.hu/gazdasag/20150409-ilyen-diplomasokra-vagynak-a-cegek.html

Az átlagos magyar egyetemi vagy főiskolai hallgató és friss diplomás multinacionális céghez menne dolgozni, egy jó munka reményében szívesen költözne, leginkább külföldre, de nem indítana saját üzletet. A felsőoktatási intézményből kilépve ugyan nem érzi magát eléggé felkészültnek a munkaerőpiac kihívásaival szemben, a kezdő fizetéssel szemben viszont túl magasak az elvárásai.

A pályakezdők kezdő bérigénye a valóságtól elrugaszkodott: míg 2013-ban a fiatalok friss diplomásként első munkahelyükön nettó 170 000 forintos fizetésre számítottak, a Deloitte tanácsadócég 2015-ben készült felmérésében átlagosan nettó 255 000 forint kezdő fizetést adtak meg, holott a KSH statisztikái szerint a nettó átlagfizetés Magyarországon mindössze 160 000 forint, míg egy értelmiségi dolgozó jelenleg átlagosan nettó 210 000 forintot visz haza a hónap végén. (2012-ben a frissen diplomázottak kezdő fizetése nettó 159 700 forint volt.)

Ha már költözni kell, akkor inkább külföldre

A megkérdezettek nagy része egy ígéretes munkáért hajlandó lenne elköltözni: többségük (76,6 százalék) inkább külföldre menne, kicsit kevesebben az országon belül költöznének (67,1 százalék). Azonban csak a válaszadók 15 százaléka mondta, hogy egyértelműen külföldre menne dolgozni, míg igen magas, 78,8 százalékos hányad inkább csak tanulmányait tervezi külföldön.

A válaszadók többsége (52 százalék) multinacionális céghez szerződne,

elsősorban az open space munkahely, a home office lehetősége és a rugalmas munkaórák miatt. Különösen érdekes, hogy csak nagyon kevesen (4,2 százalék) mennének startup vállalkozáshoz dolgozni, ahogy saját üzletet is csak elenyészően (8,2 százalék) indítanának.

Már nem a pénz a legfontosabb

"Az idei magyar válaszadók szerint a hazai munkáltatók részéről elvárt öt legfontosabb képesség a logikus, analitikus gondolkodás, az új kompetenciák gyors elsajátítása, az önálló munkavégzés és döntéshozás, a csapatmunka, illetve a problémamegoldás.

A megkérdezettek túlnyomó részének magas az önbizalma,

mind az öt témakörben magasra helyezi a saját képességeit. Munkaválasztásnál még mindig sokat nyom a latban a jövendőbeli fizetés nagysága, ám az előző felmérésünk eredményeivel ellentétben, mikor a válaszadók 22 százalékánál a munkabér szerepelt az első helyen a munkaválasztás legfőbb tényezői között, az idei felmérésen ez 16,8 százalékkal már csak a második. Idén az első helyen 17,2 százalékkal az érdekes és előremutató feladatok megléte szerepel. Ez a tényező a Deloitte legutóbbi felmérésén mindössze a negyedik helyen tűnt fel. Miként idei kutatásunk hazai eredményeiből is látszik, a magasan képzett és motivált munkaerő elhódításáért és megtartásáért a vállalatoknak elsősorban nem magasabb pénzügyi javadalmazást kell alkalmazniuk, hanem érdekes és kihívásokkal teli munkakörnyezetet kell biztosítaniuk" – emelte ki Gion Gábor, a Deloitte elnök-vezérigazgatója.

Önbizalomban nincs hiány

A közép-európai régió válaszadóira is kirobbanó önbizalom jellemző a saját kompetenciák tekintetében: 75 százalékuk sorolta magát jó és nagyon jó kategóriákba, meggyőződésük, hogy kemény munkával előrébb juthatnak jövendőbeli kollégáiknál, 89 százalékuk szerint pedig

egy vonzó és kielégítő munka megszerzéséhez elegendő csupán a személyes elhivatottság,

a tapasztalat és a szükséges kvalitások birtoklása. Számukra az a legfontosabb, hogy a leendő munkájuk során új képességeket, képzettségeket tudjanak elsajátítani, a magas fizetés a régióban is a második helyre szorult.

A frissdiplomások háromnegyede külföldre költözne egy jó állásért Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Nem az életre készít

Már a 2013-as felmérésből is kiderült, hogy a hallgatók úgy érzik, hogy az egyetemeknek szerte a régióban jobban fel kellene készíteniük őket a munka világának kihívásaira és a munkakeresés folyamatára. A megkérdezettek ugyan nem kritizálták a felsőoktatási képzéseket – hiszen úgy gondolják, tanulmányaik során fontos tudásanyaggal gazdagodnak –, mégis úgy érzik, hogy egyre kevésbé felkészültek. 2015-ben a régióban

csupán a válaszadók 16 százaléka vélte úgy, hogy a felsőoktatási intézmény jól felkészíti a munka világára,

Magyarországon ez az adat a régiós átlaggal egyenlő. Csupán a litván hallgatók pozitívabbak e tekintetben, ott a válaszadók több mint 41 százalék felkészültnek érzi magát.

A magyarok a legpesszimistábbak

A válaszadók 80 százaléka szerint legfeljebb három hónap elég ahhoz, hogy állást találjon, ami kicsit kevesebb a négy hónapos, valódi átlagnál. 65 százalékuk szerint egy vonzó és kielégítő munka megszerzéséhez elegendő csupán az elhivatottság, a tapasztalat és a szükséges kvalitások birtoklása, a magyar munkaerőpiacra frissen kilépők mégis a leginkább pesszimisták régiós összehasonlításban.