A tőkekiáramlás az augusztusi piaci turbulencia idején tetőzött 200 milliárd dollárral, ami erősen összefügg azzal, hogy az USA miként ítélte meg a kínai fizetőeszköz értékét – írja a Financial Times. A Pénzügyminisztérium ugyanis a legutóbbi féléves jelentésében elhagyta a korábbi, „erősen alulértékelt” minősítést, és azt közölte, hogy a jüan „elmarad a megfelelő középtávú értékeléstől”.
Tekintve a jelenlegi gazdasági bizonytalanságokat, a volatilis tőkemozgást, valamint a lassuló növekedési kilátásokat, igen nehéz meghatározni a jüan középtávú pályáját – közölte a Pénzügyminisztérium. Hozzátették, úgy gondolják, hogy a jüan a megfelelő középtávú érték alatt marad tartózkodik.
Az új nyelvezet arra utal, hogy az Obama adminisztráció finoman, de elismeri a kínai vezetés azon törekvéseit, hogy alulról megtámassza a jüan árfolyamát, miután augusztus 11-én Kína jelezte, hogy nagyobb teret engedne a piacnak a jüan értékelésénél. A megváltozott szóhasználat azonban azt is mutatja, hogy jóllehet az amerikaiak továbbra is a jüan hosszú távú erősödésére számítanak, rövid távon lefelé ható nyomással kalkulálnak, részben a Kínában és a feltörekvő piacokon máshol is tapasztalható tőkekiáramlás miatt.
Noha Peking augusztusi bejelentése sokakban félelmet keltett, hogy miután az elmúlt években hagyták a jüant felértékelődni, a kínai kormány a jüan gyengülésére, és ezen keresztül az exporton keresztüli növekedésélénkítésre játszik, mégis az USA szerint a gyengülés irányába ható nyomások csupán átmenetiek.
A Pénzügyminisztérium véleménye tehát kettős. Egyrészt jelzik, hogy az új árfolyam mechanizmus bevezetése rámutat majd, hogy az mennyire fogékony a piaci erők hatásaira, másrészt hangsúlyozzák a kínai jegybank erősen támogatta a jüant. Nevezetesen
3 hónap alatt (júliusban, augusztusban és szeptemberben) összesen majdnem 230 milliárd dollárral támasztották meg a kínai fizetőeszközt.
A kínai központi bank lépése egyébként legalább részben a Kínából történő tőkekiáramlásra adott válasznak minősül. Amíg ugyanis 2014 első félévében a kiáramló tőke (leszámítva a közvetlen külföldi befektetéseket) mértéke csupán 26 milliárd dollár volt, addig az amerikai becslés szerint az idei első félévben már 250 milliárd dollár. Ehhez jön hozzá még 70-80 milliárd júliusban, majd az augusztusi 200 milliárd, miután Peking változást jelentett be az árfolyamrendszerében.
Az Egyesült Államoknak mindazonáltal kicsi a gazdasági alapja, hogy kritizálja Kínát, amiért a rugalmasabb árfolyam irányába mozdult el – mondta Eswar Prasad, a Cornell Egyetem közgazdász professzora, aki korábban a Nemzetközi Valutaalap Kínával foglalkozó részlegének vezetője is volt. A szakértő hozzátette, a jüan további leértékelődésének megakadályozása ellene menne az amerikai Pénzügyminisztérium azon felhívásával, hogy a jüan árfolyama sokkal inkább piaci meghatározottságú legyen.