Az állami halgazdálkodási jogok 15 évre szóló haszonbérleti szerződések révén főként halászati cégek kezében vannak. Évek óta szó van arról, hogy ezen módosítani kellene, szélesítve a hasznosítási lehetőségeket. Mivel az idén, illetve a jövő év elején lejárnak ezek a szerződések, most megfelelő alkalom kínálkozik erre. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013-as törvény módosítása ennek alapját is megteremtette.
A határidő közeledtével több szervezet is elkezdett felkészülni a pályázatokra, remélve, hogy 2016-tól saját vizet kaphatnak. Ezeket
a pályázatokat azonban a mai napig nem írták ki.
Október 27-én pedig Szűcs Lajos fideszes képviselő önálló képviselői indítványként benyújtott egy módosító javaslatot a halgazdálkodási törvényhez. A javaslat szerint a nagyobb állami vizeink a Magyar Országos Horgász Szövetséghez (Mohosz) is kerülhetnek. Majd
a Mohosz lehet az a szervezet, amely megpályáztatja a horgászszervezeteket,
hogy továbbadja a vizek hasznosítási jogait.
(Szűcs Lajos tavaly év végén adott interjút az Origónak, amelyet itt vagy a képre kattintva is olvashat.)
A jelenlegi hasznosítók pályázaton kapták meg a vizeket. Ők mint a halgazdálkodási jogok tulajdonosai beszedték a területi engedélyekből befolyt bevételeket, és gondoskodtak – egyes horgászok szerint messze nem megfelelően – a szükséges halmennyiségről. Az új rendszerben a benyújtott módosítással már nemcsak az változna, hogy a horgászokhoz kerülnek a vizek, de a Mohosz is bekerülhet az állam és a hasznosítók közzé.
Megkerestük Szűcs Lajost, aki elmondta, hogy a tervek szerint a területeket továbbadják kisebb helyi horgászszervezeteknek. Hogy melyik szervezet kapja a vizet, azt a Mohosz országos választmánya döntheti majd el.
Az engedélyeket előreláthatólag a Mohosz adja majd ki,
és a bevételből úgy részesülhetnek a tényleges gazdálkodók, amilyen sikeresek a területeken horgászók. Ezt úgy valósíthatják meg, hogy a fogási naplókban feltüntetett adatok alapján osztják majd ki a pénzeket.
A horgászokat már régóta bosszantja, hogy egyes területekre külön-külön kell beszerezniük a területi engedélyeiket. Van pedig arra nemzetközi példa, hogy egy horgászjeggyel egy ország összes vize horgászható. A Mohosz közbeiktatásával ez valósulhat meg Magyarországon is, legalábbis részben.
Szűcs Lajos szerint a Dunára, a Tiszára és más nagyobb vizeinkre lehet majd érvényes az egységes jegy. Tehát, ha valaki Budapestre vesz engedélyt, az pecázhat a folyó teljes hazai szakaszán. A képviselő szerint a törvény elfogadása után határozhatják meg, hogy milyen területekre lesz pontosan érvényes egy engedély, de szerinte
az árak a nagyobb területi hatály ellenére sem fognak változni jövőre.
Egységes lehet a fogási napló és a vizsgáztatás is. Előbbi fontos is, hiszen ahogy fentebb írtuk, a tervek szerint ez alapján oszthatják majd el a pénzeket a hasznosítást ténylegesen végző szervezetek között.
Megkerestünk több horgászszervezethez tartozó tagot is, hogy mit szólnak a tervezett változásokhoz. Egyik pályázatra készülő szervezet szerint hiába pályáztat majd a Mohosz is,
könnyen azok juthatnak majd a területekhez, akik jobban állnak a vezetésnél.
Szerinte a pénzelosztással is lesznek gondok, az egyes szervezetek abban lehetnek érdekeltek, hogy a fogási naplók adatait feltupírozzák. A sporthorgászat során visszadobott halak egyébként se kerülnek be a naplóba.
Ezzel nem is lesznek érdekeltek a halkezelők abban, hogy a horgászok sok halat dobjanak vissza, és ezzel védjék a vizekben lévő állományt.