A vasárnapi választási eredmények a jelenleg kisebbségben kormányzó iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) jelentős sikerét hozták, ezáltal Erdogan pártjának az 550 fős törvényhozásban 320 képviselője lesz, és így egyedül alakíthat kormányt.
A júniusi választásokon nem sikerült abszolút többséget szereznie a harmadik ciklusát záró AKP-nek, az akkori eredmények alapján parlamentbe jutott pártok koalíciós tárgyalásai rendre zátonyra futottak. Így politikai és gazdasági patthelyzet alakult ki a 720 milliárd dolláros éves GDP-vel rendelkező Törökországban, a bizonytalanság pedig sosem tesz jót egy nemzetgazdaságnak és a pénzpiacoknak. Jól jelzi ezt az is, hogy míg az év első felében 6 százalék fölötti mértékben tudott a török gazdaság növekedni, a második fél évben már csak 3 százalékos GDP-emelkedéssel kalkulálnak.
Az első kommentek főleg azt taglalják, hogy az államfő megerősödött pozícióját fel fogja-e használni arra, hogy az EU-csatlakozási tárgyalások során keményebben lépjen fel, és később átalakítsa az alkotmányt. Az erősödési tendencia a mai napon várhatóan tovább folytatódik, mivel a politikai bizonytalansági faktor kikerül a képből. A kötvények várhatóan szintén hozamcsökkenéssel reagálnak majd, az Erdogan-vezetés a kamatcsökkentés elkötelezett híve - írja reggeli hírlevelében az Equilor.
Mindenesetre a török líra 3-4 százalék körüli erősödést mutat az euróval és a dollárral szemben, a török börze indexe pedig 4,5-5 százalék közötti pluszban van a politikai bizonytalanság enyhülése miatt.
A megkérdezett alapkezelők ilyen piaci reakciókat vártak a választások előtt.