A pénzintézet arra hívja fel a figyelmet, hogy az igazán bátraknak érdemes lehet odafigyelniük a nyersanyag exportáló országok állampapírjaira, különösen Közép-Ázsiában – írja a CNBC.
Ahogy a nyersanyag importőrök biztonságosak, de drágák, úgy látjuk, hogy a befektetőknek az olcsó exportőrökre kellene figyelniük – mondta Demetrios Efstathiou, a bank vezető befektetési stratégája. Hozzátette,
kétségkívül bátor lépés beléjük fektetni, amikor a nyersanyagárak folyamatosan esnek, de van értelme egy fokozatos pozíciónövelésnek.
Különösen az olajkitermelők közül lehet válogatni, ahogy a fekete arany ára jövőre elérheti a mélypontot – hangsúlyozta a Londonban dolgozó stratéga.
A háttérben az áll, hogy a 2014-es 110 dolláros hordónkénti ár után, a nyersolaj ára idén már 40 dollár alá esett, és egyes elemzők még további, brutális gyengülésre számítanak a közeljövőben. A pánikhangulat mögött elsősorban az áll, hogy az OPEC továbbra sem csökkenti a kitermelését, hogy erősítse a piaci pozícióját (ráadásul Irán és Indonézia megjelenésével még emelkedhet is a kínálat), de az emelkedő amerikai palagáz kitermelés, valamint a csökkenő kínai kereslet is hozzájárul a gyenge árfolyamhoz.
Efstathiou azonban arra számít, hogy jövőre az olaj ára elérheti a mélypontot, és a kötvénybefektetőknek érdemes lehet odafigyelniük azon nyersanyag exportőr országokra, melyek például a rugalmas árfolyamrendszerük és a szabadon felhasználható pénzeszközeik miatt könnyebben talpon maradhatnak a nehéz környezetben is. Az elemző külön kiemelte ennek jegyében Kazahsztánt és Azerbajdzsánt.
Kazahsztán azért felel meg az elemző kritériumainak, mert mióta augusztusban elkezdték szabadon lebegtetni a fizetőeszközüket, a tenge 180-as árfolyamról 330-ig gyengült a dollárral szemben, felpörgetve ezzel az ország olajának értékét a GDP arányában.
Azerbajdzsánban is hasonló a helyzet, de itt még várni kell a szabadon lebegő árfolyamra. Azerbajdzsán olajalapja ugyanis a GDP 60 százalékának megfelelő értékkel bír – mondja az elemző, jóllehet itt még kontrollálják az árfolyamot.
Mindazonáltal egy irányított lebegtetés jövőre már elképzelhető – teszi hozzá. Elsősorban azért, mert az azeri manat februári 35 százalékos leértékelődése még csak az 50 dolláros olajárra reagált, miközben a 2016-os költségvetést 48 dolláros Brent olajjal kalkulálták. Amennyiben viszont az olaj ára tartósan 40 dollár alatt marad, úgy további leértékelés, sőt az irányított lebegtetés is lehetőségként merülhet fel – teszi hozzá.
Emellett
Kazahsztán az egyik elsődleges olajtermelő és a második legnagyobb tartalékot, valamint kitermelést tudhatja magáénak Oroszország után
a volt szovjet államok közül. Azerbajdzsán pedig szintén jelentős olaj- és földgázellátást biztosít az európai piacoknak, az Iránnal folytatott, olajmezőkkel kapcsolatos jogi vitái ellenére is.
Ezzel párhuzamosan a Nemzetközi Valutaalap szerint Azerbajdzsán gazdasága 2,5, míg Kazahsztáné 2,4 százalékkal bővülhet jövőre.
Ebben a hónapban egyébként a Standard & Poor's megerősítette az azeri állami olajvállalat BB+ besorolását negatív kilátással. A hitelminősítő hangsúlyozta, hogy a társaság pénzügyi mutatói továbbra is stabilak, a csökkenő olajár hatásait pedig ellensúlyozza az azeri manta leértékelődése.
A helyzet úgy áll, hogy miután a WTI olaj december 4-én 40 dollár alá esett, december 8-án már a Brent is ezen szint alá került. Az amerikai Energy Information Administration (EIA) pedig frissítette a nyersanyag-előrejelzését, és azzal számol, hogy a WTI jövőre átlagosan 50,89 dollárig emelkedhet az idei 49,08 után, míg a Brent esetében 2016-ban 55,78-as átlagárat várnak a 2015-ös 52,93 dollárt követően.
Mindazonáltal vélemények megoszlanak, mivel a Nemzetközi Energiaügynökség nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy 2016-ban további esés várható az olaj árfolyamában. Ezt erősítették meg a Morgan Stanley elemzői is, akik úgy látják, a túlkínálat miatt még messze lehet a mélypont, a Goldman Sachsnál pedig egyenesen úgy vélik, hogy a jelenlegi trend alapján akár 20 dollárig is zuhanhat az olaj ára.