Noha a globális nyersolaj árak hét éves mélypontot ütnek meg, az OPEC főtitkára már egy éven belül felívelést vár, ahogy egyes országok kénytelenek lesznek visszafogni a kitermeléseiket. Abdullah al-Badri kedden, egy Újdelhiben rendezett energiakonferencián beszélt arról, hogy néhány hónap vagy egy év múlva a jelenlegi helyzet meg fog változni.
Hangsúlyozta, az OPEC-nek nincsen meghatározott célárfolyama, de olyan fair értékre törekszik, amelyen a tagországok tisztes jövedelmet realizálhatnak, és be tudnak fektetni a nagyobb kínálat biztosítása érdekében – írja a CNBC.
A világon jelenleg napi mintegy 2 millió hordó olajjal termelnek ki többet, mint amennyit elfogyasztanak. Ennek elsődleges oka, hogy az OPEC továbbra is rekord szinten tartja a kibocsátását annak érdekében, hogy az olyan szereplőket, mint például az amerikai palaolaj-kibocsátókat kiszorítsa a piacról.
A stratégia pedig bizonyos értelemben működik is. Ezt jól mutatja, hogy
a nem OPEC-országok kitermelési növekedése novemberben napi 300 ezer hordó alá esett, miközben ez év elején még 2,2 millió volt,
derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség adataiból.
Ezzel párhuzamosan – véli Badri – a következő 2-3 évben csökkenhet az olajkitermelés, ahogy az alacsony árak miatt idén már 130 milliárd dollárnyi tervezett beruházást vágtak vissza. A főtitkár úgy látja, a nem OPEC-tagok kínálata jövőre nagyjából napi 400 ezer hordóval zsugorodhat.
Noha az OPEC a december 4-én tartott közgyűlésén nem határozott meg kitermelési plafont, és jövőre Irán is legalább napi 1 millió hordóval emelheti a kibocsátását, ahogy a nemzetközi szankciókat feloldják, Badri kitart amellett, hogy a túlkínálat nem okoz hosszú távon rendszerszintű válságot. Meglátása szerint még ha az Egyesült Államok nagyobb mennyiségű nyersolajat exportálna, az árak akkor sem gyengülnének tovább, és az OPEC fenn tudná tartani a jelenlegi kibocsátási szinteket.
Mindeközben a Moody’s Investors Service jelentősen csökkentette a jövő évre vonatkozó olajár-prognózisát, éppen a komoly globális túlkínálatra hivatkozva.
A Brent típusú olaj esetében a Moody’s hordónkénti 53 dollárról 48-ra, míg a WTI esetében 48 dollárról 40-re vágta vissza a 2016-os előrejelzését.
Ráadásul a későbbiekben sem vár érdemi fellendülést a Moody’s, amit jól mutat, hogy 2017-re és 2018-ra mindössze 5 dolláros áremelkedést vetítenek előre. Amellett pedig, hogy a hitelminősítő is felhívja a figyelmet arra, hogy az OPEC piacszerzési célból nem csökkenti a kitermelését, és Irán is növelheti a túlkínálatot, kiemelik, hogy Oroszország is nagyban megemelte a kibocsátását.
Ahogy haladunk előre az időben, az látszik, hogy a Moody’s középtávon sem optimista. A Brent középtávú előrejelzését ugyanis hordónkénti 63 dollárra csökkentették, míg a WTI esetében ez 60 dollár. Megjegyzik,
a kereslet-kínálat egyensúly a Brent esetében nagyjából 63 dolláron állhat majd be, de csupán az évtized végére.
Miközben pedig azzal számolnak, hogy a korábban vártnál nagyobb ütemben, durván napi 1,3 millió hordóval emelkedhet a globális kereslet 2016-ban, ezt még mindig bőven ellensúlyozza majd az elsődlegesen az OPEC felől érkező túlkínálat.