A jegybank vasárnap közölte, hogy 19,50 százalékról 18,50 százalékra mérsékeli a kötelező tartalékolási rátát a nagybankok számára, a kis- és közepes méretű pénzintézetek esetében pedig 16 százalékról 15 százalékra.
A döntés hétfőn lépett életbe, amivel enyhítették a szigorú hitelezési szabályokat. Becslések szerint az intézkedés mintegy 200 milliárd dollárt szabadít fel a tőkepiacokon, ennyivel nőhet a bankok likviditása. Így a pénzintézetek több pénzt hitelezhetnek, a kis- és középvállalkozások, építési projektek és egyéb gazdasági tevékenységek támogatáshoz juthatnak.
A kínai gazdaság növekedési ütemét más nagy országok akár irigyelhetnék is, de önmagához képest teljesítménye elmarad az utóbbi évek rekordjaitól. Kína gazdasági növekedése 24 évi mélypontra süllyedt tavaly, amikor 7,4 százalékkal bővült a GDP az előző évi 7,7 százalék után. Az idei első negyedévben 7,0 százalékkal nőtt a gazdaság éves összehasonlításban, miközben a múlt év utolsó negyedévében még 7,3 százalékkal gyarapodott a GDP. Elemzők szerint veszélybe kerülhet a kormány idei, 7,0 százalékos gazdaságnövekedési célszáma.
Közgazdászok felszólították a központi bankot, hogy tegyen agresszívabb monetáris politikai lépéseket a nyomott ingatlanpiaccal, az ipari termelési túlkapacitásokkal és a gyenge külföldi kereslettel küzdő gazdaság megtámogatására.
A kínai jegybank 2012 júliusa óta először tavaly november 21-én és idén február 28-án kamatokat csökkentett. A központi bank novemberben 25 bázisponttal 2,75 százalékra csökkentette az egyéves betéti kamatlábat, 40 bázisponttal pedig 5,6 százalékra vágta a hitelkamatlábat, míg februárban további 25-25 bázisponttal 2,50, illetve 5,35 százalékra mérsékelte a kamatokat.