A japán kereskedelmi adatok decemberre csúnyán alulmúlták a várakozásokat, amivel tovább fűtötték az aggodalmakat a világgazdaság állapotával kapcsolatban. Japán ezzel együtt azonban különleges helyzetben van, mert miközben a világ legnagyobb jegybankjai közül csak az eurózóna központi bankjától várnak élénkítést a piacok, a Bank of Japan akár keményebben is a gázra léphet, felpörgetve ezzel a piaci likviditást.
Éves alapon
a japán export 8 százalékkal zuhant ugyanis decemberben,
szemben a novemberi 3,3 százalékos szűküléssel, és jelentősen alulmúlva a mínusz 6,8 százalékos várakozásokat. Az éves csökkenés, amely már a harmadik volt egyhuzamban, 2012 szeptembere óta nem látott mértékű volt. Az égész évet tekintve a teljes export mintegy 6,8 százalékkal esett, megfelelve a prognózisoknak – írja a Business Insider.
Mindez ráadásul erősen összefügg a kínai gazdaság átalakulásával is, melyről éppen nemrég jegyezte meg a Goldman Sachs, hogy 2020-ig nyomást helyezhet a feltörekvő piacokra. A Japán legnagyobb kereskedelmi partnerének számító
Kínába irányuló kivitel ugyanis 8,6 százalékkal zsugorodott,
ami nagyobb ütemű a novemberrel záruló 12 hónap 8,1 százalékos csökkenési üteménél.
Az pedig már regionális problémára is utalhat, hogy az egész ázsiai területre irányuló export 10,3 százalékkal csökkent, szintén alulmúlva a novemberben mért mínusz 8,7 százalékot. Az USA-ba tartó kivitel pedig ezzel együtt 3,4 százalékos esést mutatott, szemben a novemberi mínusz 2 százalékkal.
Hasonlóan rossz teljesítményt mutatott az import is, amely éves alapon 18 százalékkal szakadt, szemben a novemberi 10,2 százalékos szűküléssel, valamint az elemzők által várt 16,4 százalékkal. Tágabb perspektívában ez azt jelenti, hogy ez volt a legnagyobb éves alapú zsugorodás 2009 októbere óta.
Mivel az import nagyobbat esett, mint az export, így
Japán kereskedelmi többlete 140,2 milliárd jenre duzzadt,
ami a legnagyobb 2015 márciusa óta.
Mindez pedig két szempontból érdekes a jelenlegi gazdasági és piaci környezetben. Egyrészt, mert a csúnya kereskedelmi adatok arra utalhatnak, hogy a világ harmadik legnagyobb gazdasága akár zsugorodhatott is 2015 utolsó negyedévében.
Tekintve az import csökkenését, a hazai kereslet valószínűleg csökkent, és így igen magas az esélye annak, hogy
a japán gazdaság szűküléstől szenvedhetett
az október-decemberi időszakban – mondta a Reutersnek Koya Miyamae, az SMBC Nikko Securities közgazdásza.
A Nemzetközi Valutaalap egyébként úgy számolt januári jelentésében, hogy 2015 egészében 0,6 százalékos volt Japán GDP-növekedése, míg 2016-ra 1,0 százalékos, 2017-re pedig 0,3 százalékos növekedést várt éves alapon.
A másik fontos tényező pedig az, hogy a japán jegybank (BoJ) január 29-én tartja majd az idei első kamatdöntő ülését. Tekintve pedig, hogy az Európai Központi Bank legutóbb azt jelezte, hogy készek újabb élénkítő lépéseket hozni, a BoJ esetében sem lehet kizárni egy hasonló lépést, különösen az alacsony infláció keltette nyomás miatt.
A Valutaalap az említett jelentésében azt közölte, hogy Japán gazdasági növekedése stabilizálódhat 2016-ban, köszönhetően a fiskális támogatásnak, az alacsony olajáraknak, az emelkedő jövedelmeknek, és nem utolsó sorban az alkalmazkodó monetáris politikának.