Gyakori látvány a társasházak folyosóin a bicikli, a kornyadozó cserepes növény, az ideiglenesen pár évre ott felejtett kartondoboz, a „legközelebb levisszük" mottóval kirakott szemeteszsák. A pincékben, a padlásokon és a tárolókban gyakran a hárommal ezelőtti lakó kilencvenes évek végén divatból kiment ruhái porosodnak.
Mindezekért a tűzvédelmi hatóság (azaz a katasztrófavédelem) bírságolhat,
de február 15-től kisebb összegre, mint korábban.
Természetesen önmagában nem szabálytalanság kirakni valamit a folyosóra, a lépcsőházba, vagy a tárolóba. De a menekülési útvonalakat legalább 110 centi szélességben (2015. március 5-e után épült ingatlanoknál 120 centi szélességben) szabadon kell hagyni. A padlásokon is lehet lomokat tárolni, de csak bizonyos mennyiségben.
Február 15-től éppen a menekülési utak leszűkítéséért vagy lezárásáért kiszabható bírságok maximuma emelkedik.
Viszont a katasztrófavédelemnek nem kell majd minden egyes leszűkített pontért bírságolnia, vagyis a bírságok nem fognak halmozódni. Az alábbi grafikonon összegyűjtöttük néhány tűzvédelmi bírság maximális összegét február 15. előtt és után (a teljes lista itt elérhető).
A katasztrófavédelem 2015-ben 829 tűzvédelmi ellenőrzést végzett társasházakban, és 844 szabálytalanságot talált (egy házban nyilván több is lehet), tudta meg az Origo a szervezettől. A katasztrófavédelem célja az ellenőrzésekkel nem az, hogy bírságokat szabjon ki, mindig a fokozatosság elve szerint járnak el, közölték. Amikor lehet, csak figyelmeztetnek vagy köteleznek, amúgy pedig a jogszabályilag meghatározott keretösszegeken belül
csak akkor szabnak ki magas bírságot, ha súlyosbító körülményeket találnak.
A tűzvédelmi szabályok az emberek biztonságát szolgálják, hangsúlyozta a katasztrófavédelem. Ha egy épületben tűz van, a füst miatt a folyosón hagyott tárgyak nagyon balesetveszélyesek lehetnek.
A tűzcsap semmit sem ér, ha egy szabálytalanul beépített rács miatt nem lehet hozzáférni.
Emberéletek múlhatnak azon, hogy a tűzoltóautó meg tud-e állni a ház előtt (a felvonulási területen, amit mindig szabadon kell hagyni).
A katasztrófavédelem korrektül szokott eljárni az ellenőrzéseken, mondta az Origónak Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének (MTOSZSZ) elnöke.
Jellemzően pár tízezres bírságokat szoktak kiszabni,
nagy bírságról nem tud, az összeg csak akkor szalad el, ha egy társasházban nem hárítják el a problémát, ezért újra és újra bírságot kapnak. Illetve a szabálytalanság megszüntetése, például egy rossz helyre beépített rács elbontása lehet drága.
A bírságok átalakítására éppen azért van szükség, hogy a tűzvédelmi hatóságnak nagyobb mozgástere legyen, differenciáltabban és a szabályszegés súlyához jobban igazodva tudja megállapítani a bírságokat, indokolta a módosításokat a Belügyminisztérium. Ezért
csökken sok szabálytalanság esetében a kiszabható alsó összeg,
és ezért tűnnek el azok a tételek, amelyeket a katasztrófavédelemnek kötelezően darabonként ki kell szabni, például a kijáratok leszűkítésénél.
Ezeknek a bírságoknak a maximuma cserébe emelkedik. Az alábbi táblázatban összegyűjtöttük, mennyivel csökken néhány bírság minimuma:
A bírságot egyébként, ha lehet, a társasházak ki szokták fizettetni azzal a lakóval, aki miatt kapták. Igazságtalan lenne, ha egy folyosón hagyott doboz miatt minden lakónak fizetni kellene, nem csak annak, aki odatette, mondta Kaplonyi György.
A szabályokat pedig nemcsak azért kell betartani, mert bírságolhatnak érte, itt tényleg a lakók biztonságáról van szó, ráadásul
egy társasházban is rendnek kell lenni”
– véli a MTOSZSZ elnöke.
A legnagyobb problémát Kaplonyi György szerint a lomok jelentik. Az évek során csak gyűlnek a lakók által megvásárolt termékek kartondobozai a tárolókban, pincékben, padlásokon. Aztán lomtalanításkor vagy kidobják, vagy nem.
A lakások gazdát cserélnek, sok lomról már nem is tudni, kié lehet. Persze el lehetne szállíttatni a gazdátlan holmit, de az pénzbe kerül, a lakók pedig nem veszik jó néven, ha a közös képviselő azzal áll eléjük, hogy mennyi pénz ment el erre.
Az új tűzvédelmi szabályok közül leginkább az okoz fejtörést a közös képviselőknek, hogy a tűzvédelmi szabályzatot nem csak hogy meg kell csináltatni, de meg kell ismertetni a lakókkal, és be is kell velük tartatni.
Vannak olyan házak, ahol a közös képviselő másolatban szeretné kiosztani a lakók közt a szabályzatot,
de sok lakó nem örül, hogy erre is pénzt kell költeni a ház költségvetéséből, vagyis a befizetett közös költségből.
Ami pedig a szabályok betartatását illeti, a közös képviselőknek nincsenek eszközeik arra, hogy betartassák a tűzvédelmi szabályokat. Igaz, nincsen szabálysértési bírság se a szabályzat megismertetésének elmulasztására, se a szabályok megtartásának elmulasztására. Úgyhogy
egy közös képviselőt vagy társasházkezelőt sem fognak megbírságolni
azért, mert nem tartatta be a szabályokat.