Az Audi-csoport szokásos éves nemzetközi sajtótájékoztatójának idén egy új modell bemutatása volt a csúcspontja, ugyanis leleplezték az villanyturbós SQ7-est, amelyet
a világ legerősebb dízel SUV-jának”
tituláltak a bemutatón.
Szinte hihetetlen, de ez a nagy batár
4,8 másodperc alatt éri el a 100 km/h-t.
A maribori reptéren egy harci repülőgéppel „versenyeztették” az SQ7-es TDI-t, amely a sprintben néhány tized másodperccel megverte a szuperszonikus repülőt.
Hiába az impozáns új modell, a tavaly kirobbant Volkswagen-botránnyal kapcsolatos kellemetlen kérdéseket nem úszta meg az Audi-konszern vezérkara, amely szinte minden dízelügyet érintő kérdés elől megpróbált kitérni – több-kevesebb sikerrel. Az persze kiderült, hogy „nagyon sajnálják” a történteket, és hogy ezentúl a legfontosabb az „őszinteség” lesz.
„Nagyon konstruktív tárgyalásokat folytatnak a hatóságokkal, és ezek lezárultjáig nem adnak részletesebb tájékoztatást” – általában ilyen és ehhez hasonló válaszokkal próbáltak kibújni a kérdések alól a konszern vezetői. Annyi azért kiderült, hogy
az Audinak eddig 228 millió euróba (70 milliárd forint) került a dízelbotrány.
A cégcsoport 58 milliárd eurós (18 000 milliárd forint) értékesítési árbevétel mellett a különleges hatások nélkül 5,1 milliárd eurós üzleti tevékenységből származó eredményt ért el – ha a 228 millió eurós különleges hatásokat (ide írták a dízelbotrány költségeit is) levonjuk, 4,8 milliárdos profitnak (1500 milliárd forint) örülhettek a németek. Összehasonlításképpen a magyar GDP körülbelül 30 ezer milliárd forintot tesz ki.
Mindezek mellett a céltartalékok között is van félretett pénz az esetleges kártérítésekre, illetve a visszahívásokra és a szükséges javításokra, de a vezetőség szerint ezek elhanyagolható összegek. Miután a konszern vezérkara megkapta a körülbelül hetedik kérdést a dízelbotrányról, kicsit már kezdett fogyni a türelem: „Április végén a VW-konszern válaszolni fog ezekre a kérdésekre” – zárta rövidre a témát Rupert Stadler, a cégcsoport igazgatótanácsának elnöke.
Sajnáljuk a történteket. Gondoskodunk a nagyobb átláthatóságról, és szavatoljuk, hogy rendbe hozzuk a dolgokat”
– jelentette ki Rupert Stadler.
Hiába a dízelbotrány, a konszern korábban még sosem adott el annyi autót, mint 2015-ben: tavaly több mint 1,8 millió autóra növelték a kiszállítások számát világszerte, ez új csúcs az Audi-csoport történelmében – egy évvel korábban 1,74 millió autót adtak el, így 2015-ben 3,6 százalékkal nőttek az eladások.
Európában 800 ezer, az Egyesült Államokban és Kanadában 250 ezer – itt öt év alatt a duplájára nőttek az eladások –, míg Ázsiában 680 ezer autójukat vették meg. Elsősorban
a nagy keresletnek köszönhető, hogy nőtt az Audi-konszern forgalma:
az 58,42 milliárd eurós értékesítési árbevétel szintén rekord, egy évvel korábban 53,8 milliárd eurós árbevételt ért el a konszern.
Az Audinál az idén is több mint 3 milliárd eurót terveznek beruházásokra költeni – ennek a fele az ingolstadti és a neckarsulmi gyárakra megy el.
Az anyavállalathoz hasonlóan a győri székhelyű Audi Hungaria Motor Kft. is rekordéven van túl, ugyanis a cég történetében először
több mint kétmillió motort és több mint 160 ezer járművet gyártottak.
Az Audi Hungaria 2015-ben 442 millió eurós (137 milliárd forint) nyereséget könyvelhetett el 7,9 milliárd eurós (2449 milliárd forint) árbevétel mellett. Egy újságírói kérdésre válaszolva Rupert Stadler a nemzetközi sajtótájékoztatón is elismerte a magyar cég eredményeit:
A magyarországi gyárral nagyon elégedettek vagyunk”
– jelentette ki a konszern igazgatótanácsának elnöke. A győri gyár egyébként a teljes Audi-konszern motorgyártásának az ötödét adja.
Peter Kössler, az Audi Hungaria ügyvezető igazgatója a 2016-os tervekkel kapcsolatban elmondta, hogy
az idén az új TT RS kupé és roadster sorozatgyártása is megkezdődik,
valamint előkészítik az új Q3-as gyártását is, mindezek mellett pedig több mint egy tucat új motorvariáns gyártásába is belefognak.
A járműipar nélkül sehol sem lenne a magyar gazdaság
A magyar járműipar négy legfontosabb szereplője az Opel, a Suzuki, az Audi és a Mercedes. Az Opel és a Suzuki 1992 óta vannak jelen Magyarországon, előbbinek Szentgotthárdon, utóbbinak Esztergomban van gyára. Az Audi győri gyára 1994-ben nyílt, a Mercedes kecskeméti gyára 2012-ben. A négy nagy üzemen kívül számos kisebb vállalkozás működik Magyarországon, ezek a nagy gyárak beszállítói, illetve főleg exportra termelnek. A dél-koreai Hankooknak Dunaújváros és Rácalmás határában van gumigyára, az indiai Apollo gumigyára már épül Gyöngyöshalászon, várhatóan 2017 januárjában kezd majd termelni.Vállalati filozófiánk középpontjában a dolgozóink állnak, jelentette ki Knáb Erzsébet, az Audi Hungaria személyügyekért felelős igazgatója. 2015 végén 11 411 munkatársa volt az Audi Hungarianak, míg további 20 ezer ember foglalkoztatásához aktívan hozzájárulnak – a győri régióban lévő beszállítóik körülbelül ennyi embernek adnak munkát.
Az iskolai képzés nagyon fontos a cégnek: az Audi Hungaria több felsőoktatási intézménnyel is szoros kapcsolatban áll, a győri Széchenyi István Egyetemen az Audi Hungariának tavaly január óta saját kara is van. Tavaly 900 gyakornoka volt a vállalatnak, idén közülük már 150 mérnököt fel is vettek.
Korábban felmerült, hogy elektromos autókat is gyárthatnak majd Győrben, azonban Peter Kössler elárulta, hogy hiába merült fel a cégcsoport stratégiájának megalkotásakor, hogy az elektromos autók gyártását Magyarországra hoznák, végül ezt mégis elvetették – a brüsszeli gyárra esett a választás.
Az Audi-konszern németországi gyáraiban ugyanazért a munkáért a győri bérek többszörösét is megkapják az ott dolgozó mérnökök. Hogy ez miért is van így, megkérdezték az Audi Hungaria felügyelőbizottságának elnökétől, aki meglepő választ adott erre a felvetésre.
„Magyarországon szerintem megfelelő szinten fizetünk.
Mexikóban például a bérek alacsonyabbak még a magyarországi szintnél is”
– mondta Hubert Waltl, aki szerint összességében azt kell vizsgálni, hogy hol és milyen feltételek mellett gyártanak.