Orbán bácsi stadion helyett inkább munkát hozna

Kisvarda FC, Origo riport 2016.03.06.

Szabolcsban, Budapesttől majd 300 kilométerre van egy település, ahol a helyi sportra lakosonként az elmúlt öt évben több mint 130 ezer forint taotámogatás jutott. A kisváros női kézicsapata tele van idegenlégióssal, míg a szintén másodosztályú futballklub hamarosan új stadiont kap. Az Origo Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter városában, Kisvárdán járt.

Orbán bácsi inkább új munkahelyeket hozna, annak itt jobban örülne mindenki”

– mondta a kisvárdai sétálóutca egyik presszójának a csaposa. A stadion őt nem zavarja, de ennyire ne szaladjunk előre.

Kisvárda egy 15-16 ezres település alig 20 kilométerre a magyar-szlovák-ukrán hármas határtól. Munkahely alig van, sőt inkább nincsen: a két legnagyobb foglalkoztatónak az izzó- és a műanyaggyárat mondják, de leginkább a közmunka viszi a prímet. A városban szinte egyáltalán nem látni 18 és 30 év közötti fiatalt. A helyiek szerint,

amint befejezik a sulit, a gimnáziumot, „mindenki menekül a szélrózsa minden irányába”,

mert itt csak a munkanélküliség vár rájuk. Akik továbbtanulnak, általában azok sem maradnak a városban.

Ott a háttérben egyszer stadion lesz Fotó: Szabó Gábor - Origo

Sokkal több fiatallal, gyerekkel találkozni viszont a kisvárdai focipálya környékén: a Bozsik-alközpontként működő Várda SE-nek több mint 200 igazolt játékosa van – 2013 óta a kisvárdai utánpótláscsapatok szerepelnek ilyen néven, míg az NB II-es felnőtt csapat Kisvárdaként lép pályára. (A Bozsik-programról bővebben korábbi cikkünkben olvashat.)

A kisvárdaiak tavasszal először csak március 20-án játszanak otthon – első négy tavaszi meccsüket idegenben játszották –, de az utolsó három őszi meccsükön nagyjából ugyanannyi néző volt kinn: a Nemzeti Sport szerint a Balmazújvárost, a Zalaegerszeget és a Sopront is valamivel több mint ezren nézték meg a helyszínen. Egyébként ezzel a nézőszámmal az első osztályból se nagyon lógna ki a kelet-magyarországi csapat.

Dől a tao Kisvárdára

Már a 2010-es évek elején sem panaszkodhattak a kisvárdaiak, hiszen 2011 és 2015 között összesen körülbelül 230 millió forint taotámogatáshoz jutott a Várda SE, azonban a 2015-2016-os idényre már 1,26 milliárd forint támogatást hagytak jóvá – ez így

a kisvárdai focinak már összesen másfél milliárd forint taotámogatást jelent.

És ez még mind semmi: ha minden jól megy, május elején már meglesz az új stadion alapköve is!

Mi is az a tao?

A sporttörvény, valamint a társasági adóról (tao) és az osztalékról szóló törvény 2011-es módosítása a korábbiaknál jóval nagyobb pluszforrások bevonását tette lehetővé a látványcsapatsportok (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda és jégkorong) számára. A klubok az adott évi sportfejlesztési programjukra nyújthatnak be támogatási igényt, amelyről a szakszövetségek döntenek, és hagyják jóvá. Azok a vállalkozások, amelyek élnek a lehetőséggel – a tao legfeljebb 70 százaléka erejéig –, társaságiadó-kedvezményt, továbbá – kisebb mértékű – adóalap-kedvezményt is kapnak. A cégeknek tehát – némi leegyszerűsítéssel – nem kell befizetniük adóként azt az összeget, amit taotámogatásként a kluboknak adnak.

Kisvárdán egy UEFA 3-as kategóriájú stadion lesz, amiben akár utánpótláskorú válogatott mérkőzéseket is lehet majd rendezni. Erről már másfél éve döntés született, amikor a csapat még csak az NB III-ban szerepelt – a Kisvárda jelenleg az ötödik helyen áll az NB II-ben, hat pontra lemaradva a második helyezett zalaegerszegiektől.

Itt szeretik a focit”

– mondta az Origónak Sipos István klubigazgató, aki nem is tagadta, hogy

szinte mindent a taorendszernek köszönhetnek,

ugyanis hat éve, amikor még nem létezett ez a támogatási forma, a kisvárdaiak még a megye I-ben szerénykedtek, és mindössze kettő darab utánpótláscsapatuk volt.

A taónak köszönhetnek szinte mindent Fotó: Szabó Gábor - Origo

Jövőre viszont már új stadiont avathatnak: a közbeszerzési eljárás lezárulta után, valamikor a nyáron kezdődhet meg az építkezés, és 2017. augusztus 31-ig el is kell készülnie a még nem ismert kivitelezőnek.

A kormány 1,49 milliárd forintot ad az új stadionra,

ami 2996 férőhelyes lesz, de egyéb rendezvény esetén akár 5000 főt is képes lesz befogadni. Ennyiből egyébként Felcsúton két fűthető edzőpálya se jött ki.

Szerintünk ez a stadion a magyar stadionokhoz képest bőven kihasznált lesz”

– véli a klubigazgató, aki szerint azért van szükség legalább 2500 fős stadionra Kisvárdán, mert ezt az MLSZ is megköveteli az NB II-es csapatoktól, nem mellesleg a nemzetközi utánpótlástornákhoz is szükséges legalább ennyi férőhely.

Itt másfél év múlva már egy háromezres stadion lesz. A háttérben a kisvárdaiak új öltözője látható Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az új stadion egyelőre nem igazán mozgatta meg a helyieket, az szerintük „sok vizet nem zavar” – igaz, még el sem kezdték építeni.

Nem a stadion itt a gáz, hanem az, hogy nincsen elég munka”

– mondta lehangolóan a korábban már említett csapos, majd hozzátette, hogy „azzal, hogy Seszták feljutott Budapestre, mi itt nem vagyunk feljebb Szabolcsiában”.

Nem kergetnek vágyálmokat

Sipos István a távlati célokról annyit árult el, hogy cél az NB II-es tagság megőrzése. „Kisvárdán a labdarúgásnak és a kézilabdának mindig is erős hagyományai voltak.” A helyi labdarúgócsapat többször is szerepelt már a másodosztályban, míg a női kézilabdacsapat az NB I-et is megjárta korábban.

Tao nélkül ez a műfüves pálya se lenne Fotó: Szabó Gábor - Origo

„A taorendszer Kelet-Magyarországon, különösen ebben a térségben, itt nálunk nagyon sok jót hozott, tárgyi és személyi feltételekben is” – mondta a klubigazgató, aki nem rejtette véka alá, hogy hogyan is jutottak el idáig.

A taorendszernek köszönhetően tudtunk idáig eljutni, ebből tudunk építkezni, ebből tudunk minden évben előrébb lépni”

– mondta Sipos István. Ez a sikersztori már 2011 óta tart: a kisvárdaiak először egy kisebb pályázat segítségével felújították a régi öltözőt, utána megcsinálták a lelátót, majd egy kis műfüvest és így tovább. „Régen megállt októberben a fociélet, és egészen márciusig nem tudtak hol futballozni a gyerekek. A műfűnek köszönhetően ez most már megoldott.”

Kisvárda mint virágzó utánpótlásközpont

A megyében több Bozsik-alközpont is van – országosan körülbelül száz –, ezek közül az egyik a kisvárdai, amelyhez – a kisvárdai körzeten túl – a záhonyi körzet is hozzátartozik. Kőrizs Károly, a Várda SE egyik utánpótlásedzője, akit tavaly a megye legjobb utánpótlásedzőjének választottak, az Origónak arról beszélt, hogy a két körzetben összesen 11 egyesület van, amelyeknek átlagosan havonta rendeznek egy utánpótlástornát Kisvárdán. A várdaiaknak, mivel alközpont, van megyei kiemelt tornájuk, ők azokon szerepelnek.

A régióban népszerű a kisvárdai foci

„Tíz csapatunk van, és nemcsak 20 kilométeres körzetből vannak nálunk gyerekek, hanem

egyre többen jönnek át Szlovákiából is Kisvárdára focizni”

– mondta az U14-es csapat trénere.

A több mint 200 gyerekre jut néhány pálya: a center pálya mellett egy nagy füves, egy nagy műfüves, egy kis műfüves, egy kis füves, valamint egy gyakorlópálya is adott az edzésekhez, mérkőzésekhez. A gyerekeknek átlagosan heti három foglalkozást tartanak, míg a felkészülési időszakban heti négyet.

Kőrizs Károly szerint már Szlovákiából is jönnek Kisvárdára focizni Fotó: Szabó Gábor - Origo

Fotós kollégámmal belenéztünk egy U14-es és egy U15-ös mérkőzésbe is. A csípős szél ellenére 20-30 kitartó szülő figyelte mindkét meccset. Az U14-esek könnyedén, 4–0-ra lépték le a nyíregyházi Filo SE-t, azonban az U15-ösök meglepetésre 5–4-re kikaptak, ezzel pedig visszacsúsztak a Tarpa SC mögé a harmadik helyre – mindkét korosztályban a Debreceni Sportiskola vezeti a tabellát.

Kiváló körülmények Fotó: Szabó Gábor - Origo

Egy kis kisvárdai hangulat: az alábbi videón is jól hallható, hogy igen kellemetlen idő volt, és a kellemes déli harangszó ellenére a meccs nem volt ilyen nyugis.

„Tévés meccs lesz” – mondta az egyik srác a társának, miközben az éppen a munkáját végző fotósunk előtt csoszogtak el. „Ne nagyképűzzé’, kisköcsög” – ez pedig már a pályáról jött. Ha jól láttam, a vendégek egyik játékosa 2–1-es vezetésnél nem adta vissza a labdát a hazaiaknak, pedig ők jöttek volna bedobással. Egy kis keménykedésért Kisvárdán sem mennek a szomszédba.

Több mint 200 igazolt játékosuk van Fotó: Szabó Gábor - Origo

A két nagyobb korosztály, az U17-es és az U19-es csapat a másodosztály északkeleti csoportjában szerepel mint középcsapat. Egyébként mindkét bajnokságot letarolja a nyíregyházi Bozsik Akadémia: az hagyján, hogy az U17-es és U19-es csapataik is vezetik a tabellát, de az U16-os és az U18-as együtteseik is dobogós helyen állnak.

Százmilliók mennek a kézire is

Kisvárdán nemcsak foci, de kézilabda is van, viszont a Kisvárda KC-nál már nem voltak ilyen bőbeszédűek az érintettek. Pedig

a kézilabdacsapat is kapott bőven a taóból:

az elmúlt öt évben több mint 710 millió forint támogatást kaptak a kézisek. Ez azt jelenti, hogy a taotortából a kisvárdai sport 2011 óta összesen 2,2 milliárd forintot kapott, ami

a 16 ezer kisvárdai lakosra leosztva majdnem 137 500 forint fejenként.

A női csapat az NB I/B-ben szerepel, méghozzá nem is rosszul: csupán rosszabb gólkülönbsége miatt harmadik. A férfi csapat az NB II. (harmadosztály) hetedik helyén tanyázik.

A kisvárdai csarnokra ráférne a felújítás Fotó: Szabó Gábor - Origo

A labdarúgás esetében jól látható fejlődésen ment keresztül Kisvárda, azonban a kézilabdánál már más a helyzet: ami műfüves, füves pályákban, felújított öltözőkben mérhető a focinál, az a kézinél már nem ilyen magától értetődő. Ezért érdeklődtünk a klub elnökénél, Major Tamásnál, hogy

• az elmúlt években kapott támogatást mire fordította a Kisvárdai KC, és
• miért van szükség idegenlégiósokra a másodosztályban, illetve az ő bérüket miből fizetik?

Az önkormányzati képviselőként is dolgozó klubelnöktől egyelőre nem kaptunk választ.

Idegenlégiósok hada

Rácz Sándor, a női csapat edzője is inkább csak kitérő választ adott az idegenlégiósokat firtató kérdésünkre. „Ukrajna, Románia és Szlovákia is itt van a közelben,

butaság és dőreség lenne nem kihasználni, hogy ilyen közel a határ”

– mondta az Origónak a városban tornatanárként is dolgozó edző. Azt is hozzátette, hogy nem azt az utat választották, hogy budapesti kluboktól szerződtetnek nagy pénzekért játékosokat, hanem inkább „csillogó szemű fiatalokat, 21-22 éves játékosokat” kerestek.

Az egyik külföldi játékosuk a 29 éves litván válogatott átlövő, Marija Gedroit, rá pont nem illik ez a leírás, ahogy Viktoria Tsybulenkóra sem: az ukrán bajnokságból szerződtetett átlövő 1973-as születésű. Vukojevic Lea áprilisban lesz 23 éves, de ő meg Horvátországban született. Az edző által emlegetett közeli határ, valamint a fiatalság talán csak a csapat első számú kapusára, a 23 éves Lavinia Madalina Puscasra illik, aki román származású. „Vannak külföldiek nálunk, ez tény” – jelentette ki a kisvárdaiak edzője.

Litván, horvát, román és ukrán játékosok a keretben Fotó: Szabó Gábor - Origo

„Az előző bajnokságban úgy került magasabb osztályba a csapatunk, hogy nem tudta megnyerni az NB II-t, de aztán az átszervezés során az ölünkbe hullott a lehetőség.

Vissza akarjuk állítani a kézilabda nimbuszát Kisvárdán”

– mondta a női csapat trénere, aki szerint az elsődleges célt, a „nyugodt bennmaradást” már teljesítette a csapat.

„Ha eddig a nyugodt bennmaradás volt a cél, most már az izgalmas dobogó” – mondta Rácz Sándor, aki távlati tervekről nem kívánt beszélni, hiszen, mint mondta, egyik mérkőzésről a másikra gondolkodik.

Lesz új csarnok is

Viszont ha minden a terv szerint halad, az év végén már új csarnokban tarthatja az edzéseket: tavaly júniusban rakták le ugyanis a Kisvárdai KC és a Szent László Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda együttműködésében épülő tornacsarnok alapkövét. A csarnok az eredeti tervek szerint bruttó 600 millió forintból októberre készülhet el – az iskola önereje 150 millió forint, a többi taotámogatásból jött össze.

Pont emiatt

Pontosan az ilyen beruházások szükségszerűsége miatt pattant ki a fejünkből néhány éve a taotörvény,

amelynek előterjesztője voltam a parlamentben” – idézi Seszták Miklóst a Kelet-Magyarország.

Seszták Miklós munkában Forrás: Origo

A miniszter szerint „ha van jó kezdeményezés, és van benne fantáziát látó vállalkozói csoport, akkor utóbbi a pénzét a megfelelő módon és időben a nemes cél megvalósulásához el tudja juttatni”. Úgy fest, ez Felcsút után már Kisvárdán is tökéletesen működik.