Tanulhatnánk a pénzügyekről, kapcsolatokról és olyan dolgokról, amelyek az élethez szükségesek. Ezek mind fontosabbak a lexikális tudásnál – mondta az Engame Akadémai kutatásában részt vevő diák.
A diákok, a tanárok, valamint a szülők többsége is a különféle pénzügyi ismeretek átadásának, a pénzügyi tudatosságra nevelésnek a hiányát emelte ki. Jó lenne, ha a diákok az iskolában megtanulhatnák, hogy
mire kell figyelni hitelfelvételekor vagy csekkek befizetésekor.
A kutatásban megkérdezett tinik túlnyomó többsége tervezi, hogy érettségi után felsőoktatási intézményben folytatja tanulmányait. A tanulók kétharmada inkább hazai egyetemre szeretne jelentkezni, míg egynegyedük inkább külföldön folytatná tanulmányait.
A diákok fele arról számolt be, hogy az elmúlt két évben
egyáltalán nem kaptak az iskolában pályaorientációs támogatást,
nem segítette őket senki, hogy a készségeik alapján hol tanuljanak tovább.
Lévai Balázs, az Engame Akadémia vezetője szerint nagyon is fontos, hogy a számukra megfelelő egyetemet válasszák a fiatalok.
Sajnos a hazai diákok többsége továbbra is a kedvenc tantárgya alapján választ pályát.
Szerintünk azonban nem biztos, hogy egy jó matekosból jó közgazdász lesz, vagy egy irodalmat kedvelő diákból elhivatott magyartanár – mondta Lévai Balázs.
A LinkedIn 2014-es elemzése során 259 millió felhasználójának profilját elemezve vizsgálta meg, hogy mi a 10 legnépszerűbb pozíció – sok közülük öt évvel korábban még nem is létezett.
A listát a mobilfejlesztők vezetik, első helyen az iOS-fejlesztő, másodikon pedig az Android-fejlesztő szerepelt.
A dobogó harmadik fokára viszont a korábbiaktól távol eső zumbaoktató került,
ezt a social media gyakornok követi. Ők azok, akik a különböző közösségi oldalakon kommunikálnak, megosztanak, statisztikákat gyártanak.
A diákoknak ezért is fontos, hogy fejlesszék a készségeiket, hiszen a munkaerőpiac is folyamatosan változik. A diákok kompetenciáinak pontos feltérképezését követő pályaorientáció elengedhetetlen feltétele nemcsak a sikeres hazai vagy külföldi felvételinek, az egyetem elvégzésének, de egy jövőbeli egészséges karriernek is – mondta Lévai Balázs.
Szinte teljes az egyetértés a diákok és tanárok között abban, hogy a mostani középiskolai oktatás elhanyagolja a készségfejlesztést, és
80 százalékban a lexikális ismeretek átadására korlátozódik.
A válaszadók fele szerint 50-50 százalék illetné a tényszerű ismereteket és a készségfejlesztést.
Az OECD 2014-es oktatással kapcsolatos országtanulmányából kiderül, hogy a magyar fiatalok 54 százaléka megkezdi ugyan felsőfokú tanulmányait, ám
mindössze 23 százalékuk szerezi csak meg a diplomáját.
A válaszoló fiatalok kétharmada azt mondta, elsősorban itthon szeretnének egyetemisták lenni.
A külföldre vágyó hallgatók célországai évek óta változatlanok. A külföldön tanuló egyetemisták létszáma viszont folyamatosan nő. Az Egyesült Királyságban 2004-ben összesen száz magyar diákot regisztrált az UCAS (Universities and Colleges Admissions Service) ez a szám 2015-ben már meghaladta a hétszázat.
A legtöbben Nagy-Britanniában, az USA-ban, Németországban, a skandináv országokban, Ausztriában és Franciaországban szeretnének egyetemre járni.
Az Engame rákérdezett arra is, miért vonzóbb Párizs vagy Koppenhága Budapestnél. A fiatalok három tényezőt emeltek ki, a kiszámíthatóságot, az oktatás színvonalát és a külföldi egyetem elvégzését követő magasabb fizetést.