Az alkotmányosság védelmét kérik Áder Jánostól

Áder János köztársasági elnök, Origo interjú 2015.

A Transparency International és az MSZP is azt kérik Áder Jánostól, hogy ne írja alá a postatörvény és a jegybanktörvény módosítását. Úgy vélik, a módosítók alkotmányellenesek, korlátoznák a közpénzek elköltésének ellenőrizhetőségét, és folyamatban lévő peres ügyekbe avatkoznak be. Áder Jánosnak lehetősége van visszadobni a jogszabályokat a parlamentnek megbfontolásra, vagy megküldheti őket az Alkotmánybíróságnak ellenőrzésre.

A Transparency International (TI) jogvédő szervezet nyílt levélben fordult Áder János köztársasági elnökhöz. A szervezet azt kéri a köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá a postatörvény és a jegybanktörvény módosítását. Sőt,

nemcsak a módosítások megvérózását kérik, hanem azt, hogy kezdeményezze felülvizsgálatukat az Alkotmánybíróságnál.

A polgárok vigyázó szeme

A Transparency International szerint "ezek a törvények korlátozzák az adófizetők pénzét használó szervezetek által nyilvánosságra hozandó adatok körét és megnehezítik azt, hogy a polgárok, élve a jogaikkal, ellenőrizzék a hatalom működését és a közpénzek elköltését. Emiatt

ezek a törvények nem szolgálják a magyar polgárok javát és nincsen keresnivalójuk a magyar jogrendszerben".

A TI szerint a jegybanktörvény módosítása 250 milliárd forint, a postatörvényé 200 milliárd forint közpénz "sorsát rejti el a polgárok vigyázó szeme elől".

Alkotmányellenes és tisztességtelen

A TI szerint egyrészt az a probléma, hogy a jegybank alapítványaival szemben peres eljárások vannak folyamatban, amiket a TI azért indított, hogy megtudja, mire költik a pénzüket. A módosítás beleavatkozna ezekbe a folyamatban lévő eljárásokba, ami jogállamban elfogadhatatlan, és

sérti a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogot.

A másik probléma, hogy az alaptörvény szerint minden polgárnak joga van megismerni a közérdekű adatokat, a módosítások viszont korlátoznák ezt a jogot.

Az MSZP is

Áder Jánosnak egyébként nem csak a TI, hanem Tóbiás József, az MSZP elnöke és két frakcióvezető-helyettese, Tóth Bertalan és Harangozó Tamás is levelet írt ugyanebben a két ügyben és lényegében ugyanezekkel az érvekkel.

Három lehetősége van

Áder Jánosnak három lehetősége van. Ha nem ért egyet a kritikákkal, aláírhatja a módosítókat. Ha Áder János szerint a módosító nem alkotmányellenes, de valamilyen okból nem ért vele egyet, akkor

egy alkalommal visszadobhatja a parlamentnek megfontolásra.

Ha alkotmányellenesnek tartja a jogszabályokat, akkor megküldheti őket az Alkotmánybíróságnak ellenőrzésre.

Áder János aláírhat, vétózhat vagy ellenőriztethet Fotó: Polyák Attila - Origo

Közpénzből nemközpénz

Ahogy az Origo is megírta, a jegybanktörvény módosítása kimondja, hogy az a pénz, amit a jegybank az alapítványaiba tett elveszíti közvagyon jellegét, így ezen adatok nyilvánosságára nem az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény szabályait kell alkalmazni, hanem

elegendő az általa kezelt adatok megismerésére a közhasznú szervezetekre vonatkozó nyilvánossági szabályok alkalmazása.

Az adatvédelmi hatóságnak sem tetszik

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke levelet írt Gulyás Gergelynek (Fidesz), az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága elnökének. Péterfalvi Attila szerint a módosítás sérti az alaptörvényt, és ellentmond a nemzeti vagyonról szóló törvény sarkalatosnak minősülő pontjainak.

A bíróság szerint közpénz

Egyébként az egyik alapítvány, a Pallas Athéné Domus Animae (PADA) ügyében 2016 februárjának elején hozott jogerős ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla. Az ítélet szerint

a Magyar Nemzeti Bank és így annak alapítványai is közpénzt kezelnek, közpénzzel gazdálkodnak,

így az általuk között szerződések, a gazdálkodásuk adatai nyilvánosak, így ezeket az információkat ki kell adni.