Ennyi ember egy jobbfajta családi ünnepségen is összejön, ez rettenetesen kevés”
– mondta az Origónak Dénes Ferenc sportközgazdász azzal kapcsolatban, hogy a Transfermarkt adatai szerint átlagosan 2638-an, míg egy európai futballstatisztikákkal foglalkozó oldal szerint átlagosan 2879-en jártak NB I-es meccsekre a nemrég véget ért 2015–16-os bajnoki idényben.
Az első Orbán-kormányban a sportért felelős helyettes államtitkárként dolgozó Dénes Ferenc szerint ez meg is kérdőjelezi az egész definícióját:
hivatásos sportról ugyanis akkor beszélhetünk, amikor ez a profittermelés céljából történik.
Az átlagos nézőszámokat nézve a magyar NB I így helyezkedik a többi európai bajnoksághoz képest:
„Kétezer-valahányszáz: ez nem nézőszám” – mondta a szakértő, aki úgy látja, hogy ennek jelentős része inkább az elhivatottság miatt megy ki a meccsre, nem pedig a szórakozásért. Ezzel önmagában nincsen gond, hiszen a világon mindenhol a szurkolók többsége elhivatottságból jár meccsre, de máshol sok nézőt bevonz az is, hogy ez a sportág egyébként tud szórakoztatni is.
A kelet-közép-európai régiót nézve a fenti listán nem szereplő bajnokságok közül
átlagos nézőszám jutott a European-football-statistics.co.uk adatai szerint. A polgárháború sújtotta Ukrajnában egyébként néhány éve még több mint 10 ezer fős átlagos nézőszámok voltak. Tehát
a magyar foci népszerűsége a régióban teljesen átlagosnak mondható,
sőt, az európai szövetség rangsorában több előtte álló bajnokságnál is magasabb átlagnézőszámmal bír, hiszen az UEFA-koefficiens alapján a szlovák, a szerb és a horvát bajnokság is erősebb a magyarnál, ezek mégis kevesebb nézőt vonzanak. Az Eb-n a csoportellenfeleink közül is egyet verünk:
Mennyi az annyi?
Cikkünkben attól most eltekintünk, hogy ezek az adatok mennyire valósak, hiszen az elmúlt idényben is kiderült, hogy olykor messze a bemondott szám alatt volt a valós nézőszám:A szomszéd tehene is sovány, ettől a miénk nem lesz kövérebb”
– mondta Dénes Ferenc arra a felvetésre, hogy a régióban is alacsonyak a nézőszámok. Az is igaz ugyanakkor, hogy ezekben az országokban a népesség is kisebb, például az országok lélekszámát is figyelembe véve a világon talán Feröer-szigeteken a legnépszerűbb a labdarúgás.
„Ez a 2000-es szám olyan kevés, hogy erre nem lehet futballt bazírozni” – mondta a magyar adatról Dénes Ferenc. Ezt egyébként szerinte mindenki tudja: ma Magyarországon „nincs olyan ember a futball környezetében, aki azt mondaná, hogy ez rendben van”.
Az MLSZ azzal is megpróbálkozott, hogy a nézőt kivigye a tévé elől a stadionba, hogy kevesebb meccset közvetítettek: tavaly még majd minden mérkőzés élőben képernyőre került, addig a most véget ért szezonban fordulónként csak két meccset adtak – a nézőszám azonban érdemben nem változott.
Pedig a kluboknak is jó lenne, ha minél többen járnának meccsre, ugyanis egy átlagos NB I-es klubot működtető gazdasági társaság
bevételeinek közel 5-10 százalékát teszik ki a nézőktől szármázó bevételek,
ennél talán csak a Ferencváros esetében lehetnek jobbak az arányok.
A stadionok kihasználtsága, illetve ki nem használtsága is elkeserítő:
a bajnok Ferencváros meccseire átlagosan 7737-en voltak kíváncsiak
a Transfermarkt adatai szerint, ami 32,7 százalékos kihasználtságot jelent a közel 24 ezres stadionnál.
Az FTC meccseire átlagosan több mint kétszer annyian voltak kíváncsiak, mint a második legnépszerűbb csapat, a Diósgyőr hazai találkozóira – a DVTK hazai meccseire átlagosan 3500-an látogattak ki.
A legjobb kihasználtságot az utolsó előtti, azaz kieső helyen zárt Puskás Akadémia érte el:
a Pancho Arénában átlagosan 1700-an váltottak jegyet, ami 44,6 százalékos kihasználtságot jelent. Telt házas mérkőzés nem volt az NB I-ben.
A Fradi esetében a 7700-as átlagnézőszámra Dénes Ferenc szerint legalább rá lehet mondani, hogy „az már egy szám”, hiszen innen már el lehet indulni, ez talán még feltornászható egy tisztességes 10 ezer fölé. „Arra, hogy kétezer néző az átlagnézőszámunk, arra nem lehet mit mondani. Nem létezünk,
hivatásos sportként definíció szerint nem létezünk”
– mondta az egyetemi tanár.
Angliában, ahogy megyünk a profi ligákban egyre lentebb – Premier League, Championship, League One és League Two –, úgy nő a nézőktől származó bevételek súlya, így a jegybevételekből, büfékből, mezekből származó bevételek. Azaz az angol topkluboknál az NB I-hez hasonlóan kicsi a nézőktől származó bevétel a teljes árbevételen belül. Ugyanakkor
az átlagos nézőszámokat nézve a magyar NB I-et az angol negyed-, ötödosztályhoz lehetne mérni,
ahol viszont már jelentősen többet nyomnak a latban a nézőktől származó bevételek.
„Miközben nézőszámban ott vagyunk, bevételszerkezetben nem,
ilyen értelemben mesterségesen van fenntartva a magyar foci”
– mondta a sportközgazdász. Ha viszont nincs néző, az nemcsak azt jelenti, hogy kevesebb a jegybevétel, de mivel
nincs valós érdeklődés a klub iránt,
úgy erre egy valódi szponzor sem ad pénzt, hiszen azzal szembesül, hogy ez nem érdekli az embereket.
10 millió ember, 1 csapat
Általánosságban elmondható, hogy egy tízmilliós népességű országnak Dénes Ferenc szerint nagyjából egy csapata van. Picit sarkítva, de ha a 320 milliós Egyesült Államokat nézzük, ahol van 32 futballcsapat, akkor ott is tízmillió emberre jut egy csapat. „De az a 10 millió eltart egy stadiont, egy klubot és a dollármilliókban mért fizetéseket" – mondta a sportközgazdász. Az európai topcsapatoknál is működik már ez az üzleti felfogás, amely szerint „van egy közös torta, business van, és ebben megosztjuk a pénzeket”.Az, hogy nincs közönség, végigmegy a teljes láncon, normál piacgazdasági körülmények között pedig ez annak a jelzése Dénes Ferenc szerint, hogy itt nincs pénz a rendszerben.
Ennek ellenére sokmilliárdos költségvetéssel fenntartanak csapatokat valamilyen rejtélyes ok miatt, pedig racionálisan gondolkodva üzletemberek nem tesznek be valamibe százmilliókat csak azért, hogy azt csak úgy elveszítsék.
Viszont ebben az esetben Dénes Ferenc szerint már nem a futballról beszélünk.
A magyar focit mesterségesen tartják életben,
mert a bevételekből a ráfordítások nem kitermelhetőek, pusztán a magyar piacról még csak nullszaldósan sem lehet működtetni egy klubot.
Az elmúlt bő tíz évet nézve jelentősebb visszaesés nem látható a statisztikákban, ugyanakkor, ha egy nagyobb időtávot nézünk, akkor elmondható, hogy
az elmúlt évtizedekben elfogytak a nézők a stadionokból.