A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az általános visszaesésen belül azonban a feldolgozóiparban -, amelynek súlya több, mint egyharmados - 11,1 százalékkal nőttek a beruházások az előző négy negyedévi csökkenés után.
Az előző negyedévhez viszonyítva 0,8 százalékkal mérséklődtek a beruházások a szezonálisan kiigazított volumenindexek szerint.
A csökkenést az okozza, hogy
befejeződtek az európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztések,
ami a költségvetési szervek beruházásait érintette a legnagyobb mértékben.
Az előző negyedévhez hasonlóan a gépberuházások gyakorlatilag az egy évvel korábbi szinten stabilizálódtak - 0,1 százalékkal estek vissza -, elmélyült viszont az épületberuházások hanyatlása: az első negyedévi 24,4 százalékos csökkenés után 36,8 százalékkal maradtak el a tavalyi második negyedévtől.
Az uniós források hiányának hatását jelzi, hogy a költségvetési szférában 53,5 százalékkal estek vissza a beruházások, míg a vállalkozásoknál 18,3 százalékkal, ám KSH szerint ott is elsősorban az állami tulajdonú vállalkozások visszafogott beruházásai miatt.
Itt csökkentek legnagyobb mértékben a beruházások:
Emelkedés is volt:
Suppan Gergely a Takarékbank elemzője szerint is meredeken zuhantak a beruházások a második negyedévben. Az elemző szerint ez részben amiatt van, hogy a tavalyi évi beruházási adatokat lényegesen felfelé módosították – így nem zárható ki, hogy a tavalyi évi GDP adatok is felfelé módosulhatnak.
A beruházások visszaesését döntő mértékben az EU-s forrásból finanszírozott fejlesztések befejeződése okozta. Míg a gép- és berendezés beruházások gyakorlatilag stagnáltak, az építési beruházások érdemben, 37 százalékkal csökkentek, ami jóval meghaladja az építőiparban mért második negyedéves 24 százalékos visszaesést. Az elemző szerint a zuhanás hátterében az áll, hogy még egyes építési munkálatokat nem számoltak el beruházásként.
Az év hátralevő részében fokozatosan mérséklődhet a beruházások visszaesése, részben az állami beruházások és az EU-s forrásból való fejlesztések élénkülése miatt – közölte Suppan Gergely.
Jövőre érdemben nőhetnek a beruházások az alacsony bázis, az állami beruházások növekvő volumene, az EU források lehívásának gyorsulása, a lakásépítések meredek felfutása, valamint új autóipari beruházások miatt. Bázishatások miatt a jövő év első felében kifejezetten gyors ütemű lehet a beruházások növekedése.
Több mint 1800 milliárd forint értékű beruházás valósult meg Magyarországon 2016 első félévében, ennek ellenére a második negyedév beruházási aktivitása 20,3 százalékkal mérséklődött éves összevetésben. A kormány a következő időszakban a beruházások jelentős erősödését várja, csak a nagyvállalatok közel
1000 milliárd forint értékben jelentettek be fejlesztéseket,
ami nagyságrendileg az éves GDP 3 százalékát teszi ki – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Az NGM azt közölte, az első hat hónapban összesen 3 420 lakás épült, ami 10,9 százalékos bővülést jelent éves összehasonlításban. A lakáspiacon beindult kedvező tendenciák az elkövetkező negyedévek során várhatóan tovább erősödnek, ugyanis az Otthonteremtési Program jelentős lökést ad a lakáspiac keresleti és kínálati oldalának egyaránt, így az NGM előrejelzése alapján 2016-ban várhatóan 13 ezerre emelkedik az épített lakások száma.