Sorsdöntő nemzeti konzultáció jön

A nemzeti konzultáció hungarikum: azok, akik kritizálják, általában egy követ fújnak Brüsszellel, emiatt ezúttal is arra lehet számítani, hogy az ellenzéki pártok – a DK-tól a Momentumon át a Tiszáig – nem fognak hozzájárulni az egyetértési pontok azonosításához. Az ő testtartásuk mögött meghúzódó szándék a következő: minél kevesebben töltik ki a kérdőíveket, annál támadhatóbbá válik a kormányzati álláspont Brüsszelben és Brüsszelből nézve – mondta el az Origónak adott interjúban Tóth Erik. Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szerint az utóbbi tizenhárom konzultáció éppen azt bizonyította be, hogy a magyar emberek két választás között is szívesen formálnak véleményt akkor, ha erre van fogadókészség. A szakértő elmondta, hogy a 2023-as nemzeti konzultáción 1 millió 545 ezren vettek részt, vagyis többen, mint ahányan a legutóbbi EP-választáson Magyar Péter pártjára szavaztak. Mindeközben egyébként a konzultációt megpróbálták lemásolni is: ezek az ellenzéki kísérletek rendre lényegesen alacsonyabb érdeklődésnek örvendtek.

Miért fontos, hogy a kormány a jelen körülmények között újabb nemzeti konzultációt indít?

Nemzeti konzultációt a polgári oldal akkor szokott kezdeményezni, amikor vagy a belpolitikában vagy a külpolitikában – illetve adott esetben ezek metszéspontjain – olyan változások állnak be, amikre a kormányzatnak reagálnia kell egy kormányzati ciklus közben is. A világgazdaságban óriási verseny folyik a pozíciók megerősítéséért: az Amerikai Egyesült Államok Kínával hadakozik, miközben az Európai Unió gazdasági teljesítménye folyamatosan visszaesik. Ráadásul erre az EU nem innovációval, fejlesztéssel és felzárkózási kísérlettel válaszol, hanem protekcionizmussal, bezárkózással és kereskedelmi védővámok, valamint hasztalan szankciós csomagok elfogadásával. Ebből a rémálomból akarja az uniót Magyarország mielőbb felébreszteni. 

A magyar soros EU-elnökség fő célkitűzése az, hogy az európai gazdaság versenyképességét helyreállítsa. Ehhez gazdasági semlegességre van szükség, valamint arra, hogy az EU felhagyjon a politikailag motivált viták gerjesztésével a háború, a migráció és a nemzeti hatáskörök szűkítése kapcsán. 

Orbán Viktor miniszterelnök Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A nemzeti konzultáció a politikailag aktív és cselekvőkész magyarokat sarkallja arra, hogy érdemben kifejezzék véleményüket a nemzeti érdek szempontjából meghatározó döntések előtt. 

Mik lesznek a legfőbb témák most, és miért éppen erről kérdezheti a kormány az emberek véleményét?

A sorozatban tizennegyedik konzultáció középpontjában a hatékonyabb, bővülést szolgáló gazdaságpolitika alappilléreinek megvitatása állhat, de a magyar elnökség programjából következtetni lehet arra is, hogy az illegális migrációval vagy a lakossági terhek csökkentésére vonatkozó nemzeti lépésekkel – mint amilyen a rezsicsökkentés – is foglalkozni szeretne a kabinet. 

Magyarország a jelenlegi, kiszámíthatatlan nemzetközi helyzetben is stabil lábakon áll: a reálbérek 12 hónapja emelkednek, a beruházási ráta a 4. legmagasabb az egész EU-ban, a gazdasági növekedés üteme alapján az uniós átlag felett teljesíthetünk 2024-ben, míg 2025-ben 3-6 százalék közötti bővülés sem kizárt. 

Ahhoz azonban, hogy a gazdasági stabilitás megmaradjon, a semlegességre kell törekedni: az új gazdasági akciótervvel a kormány célja az, hogy a jövedelmek tovább emelkedjenek, a lakhatási problémák megoldódjanak – elsősorban Budapesten, ahol a jelenlegi városvezetés 2019 óta képtelen volt érdemben a helyzetet kezelni – és kiemelt cél az is, hogy a Demján Sándor tőkefinanszírozási program elindításával a kkv-k megerősödjenek.

Miért fontos a nemzeti konzultáció intézménye, és mit képvisel?

A nemzeti konzultáció annak a politikai gondolatnak a mindennapi megvalósításáról szól, amely egy kormányzati ciklus két végpontja között lehetőséget ad a választópolgárok aktív közösségének arra, hogy fontos kérdésekben – legyenek azok gazdasági, társadalmi vagy politikai természetűek – véleményt formálhassanak gyorsan és hatékony módon. 

A konzultáció genezise a Fidesz ellenzékben töltött éveihez kötődik: Orbán Viktor 2005-ben kezdte el kidolgozni ennek a politikai innovációnak az alapjait.

A nemzeti konzultáció jelentőségét mindig az aktuálpolitikai környezet határozta meg: funkciója és feladat ugyanis az, hogy nemzeti egyetértési pontokat azonosítson be, illetve ezeket követve plusz társadalmi legitimációt biztosítson olyan intézkedések bevezetéséhez, amelyeket határon innen és/vagy túl vitatnak. Ezért minden ilyen egyeztetés súlyát, komolyan vehetőségét két faktor határoz meg: a kitöltők száma és a kitöltők véleményegyezése. 

Az utóbbi tizenhárom konzultáció éppen azt bizonyította be, hogy a magyar emberek két választás között is szívesen formálnak véleményt akkor, ha erre van fogadókészség.

Fotó: Polyák Attila - Origo

A konzultáció eredményével mit erősíthetnek meg az emberek a véleményükkel?

A nemzeti konzultáció hungarikum: azok, akik kritizálják, általában egy követ fújnak Brüsszellel, emiatt ezúttal is arra lehet számítani, hogy az ellenzéki pártok – a DK-tól a Momentumon át a Tiszáig – nem fognak hozzájárulni az egyetértési pontok beazonosításához. Az ő testtartásuk mögött meghúzódó szándék a következő: minél kevesebben töltik ki a kérdőíveket, annál támadhatóbbá válik a kormányzati álláspont Brüsszelben és Brüsszelből nézve. Holott a kitöltési adatokat sokan megirigyelnék, hiszen általában többen küldik vissza a kérdőíveket, mint ahányan a nagyobb ellenzéki pártokra szavaznak: 

a 2023-as nemzeti konzultáción 1 millió 545 ezren vettek részt, vagyis többen, mint ahányan a legutóbbi EP-választáson Magyar Péter pártjára szavaztak. Mindeközben egyébként a konzultációt megpróbálták lemásolni is: ezek az ellenzéki kísérletek rendre lényegesen alacsonyabb érdeklődésnek örvendtek.

Az MSZP „A mi Európánk” című konzultációját 2018-ban – a párt bevallása szerint – mindössze 20 ezren töltötték ki. A Momentum 2020-as „Valódi nemzeti konzultációját” ennél is kevesebben, 15 ezren.

A kormány elfogadott egy gazdaságpolitikai akciótervet is, aminek a célja, hogy a magyar gazdaság növekedése 3 és 6 százalék között legyen. Ez miben tud most segíteni?

A gazdasági akcióterv kidolgozása még tart, azonban a 3 fő pillér és a 21 pontos cselekvési terv együttesen kijelölik a kormány stratégiai célkitűzését: a gazdasági növekedés serkentését, a stabilitás további erősítését. Nemzetgazdasági szempontból a munkaalapú társadalom és a teljes foglalkoztatottság megőrzése óriási érték.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK