A korábban a legtekintélyesebbnek számító olasz banknak 28 milliárd euró értékű kétes követelést is le kellene írnia, ami a saját tőkéjéhez viszonyítva olyan hatalmas összeg, hogy szinte automatikusan a bank csődjét jelentené, ha nem sikerül rövid időn belül friss tőkéhez jutnia.
A bank élére nemrég kinevezett Marco Morelli már csak a csodában bízhat, hiszen a Monte dei Paschi az utóbbi hét évben többször is kapott mentőövet a részvényesektől és az államtól egyaránt.
A történet csak látszólag szól egy bank megmentéséről. Egyrészt Olaszország harmadik legnagyobb bankjáról van szó, így az egész olasz bankrendszerre rossz fényt vetne a bedőlése.
Másrészt a mostani mentőakciónak politikai tétje is van: december 4-én tartják azt a népszavazást, amelyen a Matteo Renzi olasz kormányfő által javasolt alkotmánymódosításokról döntenek az olaszok.
A törvényhozás modernizálásáról szóló reformcsomag elutasítását a miniszterelnök saját lemondásához kötötte, így
a referendum gyakorlatilag az egész kormány munkáját értékelő szavazássá vált.
A Monte dei Paschi részvényeseinek sürgősen el kellene fogadniuk egy mentőcsomagot és újabb pénzeket pumpálniuk a bankba, amely értékének nagy részét már elvesztette és évek óta a csőd szélén tántorog.
Marco Morelli - mivel tisztában van a részvényesek meggyőzésének nehézségeivel - az utóbbi hetekben
több arab országban is járt, hogy potenciális befektetőket találjon, próbálkozásai egyelőre azonban hiábavalóak bizonyultak.
Jövő héten ismét az Arab-öböl környékére, valamint az Egyesült Államokba utazik, hogy vevőt vagy befektetőt találjon, az ötmilliárd eurót ugyanis év végéig elő kell teremtenie hogy elkerüljék a csődöt.
A sienai központú banknál egyébként jelentős leépítések várhatóak, a fiókok negyedét bezárják és több ezer alkalmazottól válnak meg, már amennyiben nem kell végleg lehúzniuk a rolót.
Elemzők a Monte dei Paschi bedőlése kapcsán dominóhatástól tartanak,
az olasz bankrendszerben ugyanis megmaradtak azok a rossz követelések, amelyeket már több éve ki kellett volna tisztítani a bankok mérlegeiből.
A Bloomberg információi szerint már 360 milliárd euróra tehető a nem fizető vagy már felmondott hitelek állománya az olasz bankrendszer egészében.
Elemzők szerint az egész ország gazdasági megítélésére rossz fényt vethet a sienai központú pénzintézet sorsa, a referendum ugyanis politikai bizonytalanságot hozhat az amúgy is stagnáló, nyakig eladósodott,
a GDP arányában több mint 135 százalékos adósságaránnyal küszködő ország számára.
Az euróövezetben a görögök után Olaszország számít a legeladósodottabb államnak, a helyzetét azonban jelentősen javítja, hogy az államadósság zöme olasz tulajdonban, főként a lakosság kezében van.