Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Újabb kreatív települési adó jelenik meg januárban, miután az óbudai közgyűlés nemrégiben elfogadta a hajók megadóztatását. A III. kerületi jogszabály szerint a 10 kilowattnál erősebb motorral felszerelt vízi jármű után kell fizetni, ha a motorcsónakot az önkormányzat területén tárolják.
A kerület két dologgal indokolja a javaslatot. Egyrészt kedvezni szeretnének a természetvédelmi és turisztikai szempontoknak, illetve az evezős sportoknak, másrészt ellensúlyoznák a szolidaritási adót, amelyet 2017 januárjától az állam szed be az önkormányzatoktól a közoktatás finanszírozásához.
Óbuda közleménye szerint az új adótól mintegy 5 millió forintos bevételt várnak, bár kérdésünkre egyelőre nem tudták megmondani, hány hajót érinthet a szabályozás, ez csak a jövő évi tételes felmérés után derül ki. Számolnak azzal is, hogy lesznek, akik az adó miatt máshová viszik a hajójukat, de „ennek mértéke megjósolhatatlan”.
Nem ez lesz Óbudán az egyetlen különleges adó, 2016 áprilisától ugyanis hatályban van a giccsadóként emlegetett kerületi szabályozás. Lényege, hogy mivel a kormány lazított az építési szabályokon, a kerület évente félmillió forintot fizettetne azon épületek után, amelyek nem felelnek meg a helyi előírásoknak, megbontják az utcakép esztétikai egységét, hangulatát. Eddig
nem származott bevétele az önkormányzatnak a giccsadóból,
igaz, bevezetésének elsődleges célja is az épített környezet megóvása volt.
A települési hajóadó nem példa nélküli Magyarországon, idén januárban Nagymaroson vezették be. Eredetileg minden hónapban kellett volna fizetni, aztán a júniustól szeptemberig tartó szezonra rövidítették az adóköteles időszakot. Az adó mértéke a hajó teljesítményétől függően kilowattonként 25, 35 vagy 45 forint havonta.
„A legnagyobb hajók után is maximum havi 10 ezer forint az adó” – mondta az Origónak Horváth Béla, Nagymaros jegyzője. Idén több mint 3 millió forint folyt be 158 hajó után, de az összeg még növekedhet, mivel további 10-15 járműtulajdonosnak fizetési felszólítást küldtek.
A tervek szerint a befolyt összegből minden évben felújítanak egy hajólejárót, a fennmaradó összeget pedig turisztikai fejlesztésekre fordítják.
A jegyző hozzátette, az adó célja az igazságosabb közteherviselés volt, bár az is közrejátszott, hogy a motorcsónakok zavarták a kajakosokat. Az adó eleve tetszett az embereknek, mostanra pedig a hajósok sem háborognak ellene, legfeljebb néhányan vitték máshová az elvonás miatt a hajójukat. Horváth Béla szerint az adó erősíti a motorcsónakosok elfogadottságát is, mert így ők is hozzájárulnak a közteherviseléshez.
Az önkormányzatok 2015-től szinte bármire kivethetnek települési adót, csak néhány fő szabályt kell betartaniuk:
Ezek a feltételek nem tűnnek túl szigorúnak, a gyakorlat mégis azt mutatja, kevés önkormányzat tudott olyan kreatív adót kitalálni, amely kiállta a jogszerűség próbáját. Itt van rögtön a magas építmények adója, amelyet először a Csongrád megyei Zsombón vezettek be 2015-ben. A helyi rendelet három mobiltoronyra és egy víztoronyra lett volna érvényes, de
eddig egyetlen fillért sem hozott az önkormányzatnak, pedig évente 8 millió forintot vártak tőle.
(Az alábbi utcaképen két zsombói adótárgy látható a négyből.)
„Azt kérte tőlünk a kormányhivatal, hogy helyezzük hatályon kívül a rendeletet, mert a helyi adókról szóló törvény szerint nem lehet vállalkozót e minőségében megadóztatni” – mondta az Origónak Zsombó jegyzője. Csúcs Áron hozzátette, ők nem vállalkozói minősége miatt adóztatnák a magas építmény tulajdonosát, hanem mert a településen van a tornya. Szerinte a jogszabály megfogalmazása nem pontos, ezért további jogértelmezéseket kértek.
Az adószakértő és az ügyvéd szerint azonban egyértelmű a helyzet. Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének szakmai alelnöke szerint
a mobiltornyokat azért nem lehet megadóztatni, mert a tulajdonosuk jogi személynek minősül.
Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda munkatársa is azt mondta, a települési adó alanya csak magánszemély lehet, az pedig nem valószínű, hogy az adótornyok magánkézben lennének. Hozzátette, érthetetlen, hogy az önkormányzatok miért nem látták korábban, hogy nem fogják tudni alkalmazni a rendeleteiket.
Ennek ellenére a zsombói példát idén további négy település követte, de ők sem láttak egy fillért sem a magas építmények megadóztatásából. A Somogy megyei Látrányban – ahol két mobiltorony után reméltek évi 3,5 millió forintot – várhatóan el is törlik rendeletet, tudtuk meg Kelemen Ferenc polgármestertől. Igaz, ő úgy tudja, azért áll gyenge lábakon a szabályozás, mert közfeladatot látnak el a mobilcégek.
„Néztem én is az interneten,
hátha a kollégáktól el lehet lesni valamilyen trükköt, de nincsen semmi
– válaszolta a polgármester arra kérdésünkre, kitalálnak-e újabb adót a településen. – Hajónk nincs, a lakosságot nem szeretnénk tovább terhelni, úgyhogy valószínűleg nem lesz másik adó.”
Az önkormányzatok zöme a bevételnövelés reményében vet ki települési adót, viszont arra is van példa, hogy szabályozási vagy büntetési céllal vezetik be, mint például Óbudán a giccsadót. Hasonló indíttatással találták ki Pilisjászfalun is a ló- és pónilóadót, amelynek mértéke állatonként évente 150 ezer forint. Bányai József polgármester szerint összesen egy-másfélmillió forintra számítottak egy évben, de eddig senki nem fizetett az önkormányzatnak.
„Ha pénzt nem is láttunk belőle, legalább az állattartók felénél megfelelő körülmények közé kerültek a lovak” – mondta a Pest megyei település vezetője. Többen nagyobb helyet kerestek a településen kívül az állatoknak, az adó ugyanis arra vonatkozik, akinek a lova egy hektárnál kisebb területen él. A rendeletet azért hozták, mert sok állatot túl kicsi helyen, akár fedett pihenő nélkül, belterületen tartottak, és
sok gazda nem szedte össze az utcákon hagyott lócitromot sem,
amit az önkormányzatnak saját költségen kellett feltakarítania. A részleges javulás ellenére Bányai József azt mondta, átgondolják, érdemes-e megtartani a lóadót.
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint az önkormányzatok nagyon rosszul állnak a saját bevételekkel, 2700 településen szinte nincs is adóbevétel, ezért kénytelenek új adónemeket kitalálni, hogy a napi működésüket fedezni tudják. Másrészt
az önkormányzatoknak alig van gazdasági mozgásterük,
meghatározott feladatokra költhetik a kiutalt pénzeket. A településen élők viszont továbbra is a helyi önkormányzatoktól kérnek támogatást, ha valami „bajuk van” – tette hozzá a TÖOSZ-elnök –, a kassza viszont véges. Azt kellene bennük tudatosítani, hogy az országos szociális ellátórendszerhez forduljanak.
Schmindt Jenő úgy véli,
minden kreatív adó esetében számolni kell a jogi huzavonával.
Mégis arra számít, hogy a települések nem új elvonásokat találnak majd ki, hanem azok fognak elterjedni, amelyek törvényességi szempontból is megállják a helyüket. (Az biztos, hogy a településvezetők figyelik, kollégáik mit találtak ki: így lett több helyen toronyadó, és Pilisjászfalu polgármestere is arról számolt be, hogy legalább ötven polgármester érdeklődött nála a lóadóról.)
Egyelőre viszont úgy tűnik, csak a földadó terjedt el igazán. A Magyar Államkincstár, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium nyilvántartása szerint jelenleg 65-70 önkormányzatnál van települési adó, ezek zöme a földre vonatkozik. Ez nem meglepő, hiszen egy adónem bevezetésekor
az is szempont, mennyire könnyű behajtani és ellenőrizni, az ingatlanok nyilvántartása miatt ez nem okoz nagy gondot.
Igaz, jogi aggályok a földadóval kapcsolatban is voltak, nemrégiben például a Kúria Önkormányzati Tanácsa semmisítette meg a balmazújvárosi termőföldadót. Az indoklás szerint az adózónak a föld őrzéséért mezőőri járulékot is kell fizetnie, ezért nem lehet más jogcímen is közteherrel sújtani.
Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda munkatársa szerint, bár az önkormányzatok adóztatási lehetősége első látásra rendkívül széles körűnek tűnik, egyes jogszabályok, illetve az utóbbi időszakok bírósági gyakorlata korlátok közé szorították az adókivetési jogot.
